| |
Néprajz. 1939. március–április, IX., 3–4. szám,p. 27–28., SZÉKELY NÉPRAJZ, Húsvéti szokások Szentgericén, Marosmegye. (a határkerülés és az elcsóválás szokások leírása); Megvetette magát, mint a papolci pap. (a háromszéki szólás magyarázata)
Vizi dió a Székelyföldön. 1939. május–június, IX., 5–6. szám,p. 39., SZÉKELY NÉPRAJZ, a vizi dió népies elnevezéséről
Székelyszótár. 1939. május–június, IX., 5–6. szám,p. 43. , SZÉKELY NÉPRAJZ, székely tájszavak jelentésének ismertetése (szócikkek: ánkó, tabajdok; bucorog, bódorog; bükken; lükken; zoppan; celleng, ánkál; dögönyöl; ételődik, ítélődik; fil; fössing; gürcöl; habaró; hiricel; hánték; gób; kantyukálás; koslat, kasmatol, sörömpöl, szörpötöl; hangatlan; leptiben;lefetyel; manyóka; námuná; micc; orozkodik; paponya; pöndej; szukánti; szilimánk; szikuma; aharré; belékecskekórózik; cüvek; derenducál; eherré; füszküpü; ne füszküpülj Náci!; gombolyog; hid; hocide; irám; ittegyen; kas; kijed; kóha; kókis; kucorog; kurti; küsdeg; lepite; leszentül; mennye vót?; minyárt; nyugossa; ottogyan; peckelődik; pila, pillancs; reglő; solló; süfütölés; Zsák fóttyát, korsó dugaját megtalálta!)
INCZE Lajos: Néprajz. "Gyere ki huncutra! …" 1939. július–augusztus, IX., 7–8. szám,p. 57., SZÉKELY NÉPRAJZ, a Gyere ki huncutra mondás eredetéről
Mezőgazdasági eszközök részei Székelymuzsnán (Mujna). 1939. július–augusztus, IX., 7–8. szám,p. 58., SZÉKELY NÉPRAJZ, székely tájszavak jelentésének ismertetése (szócikkek: késefa; felhéc; nyujtó; éha; rókanca; förgettyü; pating; taliga; kakas szög; bordica; gerendej; hasajó;katona; sikoltyu; csép; tétfa)
Székelyszótár. 1939. július–augusztus, IX., 7–8. szám,p. 59., SZÉKELY NÉPRAJZ, székely tájszavak jelentésének ismertetése (szócikkek: eper nevében megy; csapba szökik; ha őkéme meg tud fódani egy nadrágot, én es meg kettőt; Nem vetkezem le, míg le nem fekszem!; Téged eisze nyugatról es a keleti szél fu!; Nem akasztom fel még egy jármomat!; Nem cserélem el az uram nevét!; Az üres fegyvertől kettő is fél, a telitől csak egy!; tüzrekesz; barakovács; klerika; karácsony szenvedeje; zuvat, zimora;opera; perec; kiülő; katicabogár elhajtó mondás; öreg ebédkor; komornyik; állé-imasátor; zsirbakicsike)
Székelyszótár. 1940. január–február, X., 1–2. szám,p. 11., SZÉKELY NÉPRAJZ, székely tájszavak ismertetése (szócikkek: tán; immár; kántál, dajnál; esmég; attól fogvást; szemerkél, szitál; éppeg; annyiég; ángyó; hivutt; segij; egy hoppra; odájig;; idébb; odébb, tovébb, tova; nyess; mindörökkétig; dobonka; kápás; höngörődzik, höngörkőzik; tantalug; bingyó; gunya; körtöve; csihány; kövecs; decka; keszkenő; csürke; kakóca; kaszaj; égybe, ecceribe; hocca; hájgál; té; eisze; dilló; eccör máccor; nyivog; zuvatol, lefetyel; erigy hogy menj el; pöhődözik; bütürmesz; oszpora; pléhes; pléh; utmutató; kutya; lóba dugó; emeletes veréb; ojtott nyul; balán; kosdár; máter; üvecs); tréfás mondások Ditróhodosról
Székelyszótár. 1941. december, XI. (I.), 2. szám,p. 24–26., SZÉKELY NÉPRAJZ, székely tájszavak jelentésének ismertetése (szócikkek: gyámbász; csombojog; fitat; katyfol; duruzsol; regnál; szikra; hutyuró; poroncsolat gomba; pocita; kozsda; sutu; korcsia; csáklya; sikolándani; csitkózik; csombolyit; uzsukál; pértyókál; összekarisztol; tekervény; sorkolat kinyér; szodé; durga; szokmány; fénkő; borittó; dusza; lappancs; gádor; tótrépa; kukuri; félszántoku; félszántokulag; csitkóláb; katlanéroz; felbothál; egy terü fa; vaj nem; vaj igen; koslat; tövös; lapittó; laskasirittő; elbójávul; bójáskodik; pöcök; pötörke; kujak; cédrók; cire; pözme; csönkő; rőkől; vityálódik; csöszle; kurusztol; aig teszik az ég; csárogás; kételen; csanak; egybe mönyök; kijed; sirül; siritteni; tongyó; tepelák; tepentók; öntött pörgő; lant; gardon; gugyi; csügör; méhsör; kiszi; domikás; kákabotyikó; ontora; kabala; pocok; pocok édös; kauncol; pécés, picus; a macska fon; göbő; gübül; megmocskolta; kakóca; gánár; mérög; korc; kanyó, nagy kanyó; tótmorzsika; dobonka; légőj; kalamájka; karmantyu; karinca; tászli; cibre
HARGITAI Zoltán: A növények népi vonatkozásai Háromszék alsó részén. 1942. május–augusztus, XII. (II.), 5–8. szám,p. 49–51., SZÉKELY NÉPRAJZ, háromszéki népies növénynevek
Székely Svájc. 1942. május–augusztus, XII. (II.), 5–8. szám,p. 54., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, a székely Svájc elnevezés használata 1841-ben
|
