| |
Márton Áron az erdélyi róm. Katholikusok uj püspöke. 1939. január–február, IX., 1–2. szám,p. 1., KÖZÉLETI CIKK, címlap.
Szeretnek 1939. január–február, IX., 1–2. szám,p. 1., KÖZÉLETI CIKK, a történelem tanulságairól
JÓZSA János: Márton Áron az erdélyi római katholikusok új püspöke. 1939. január–február, IX., 1–2. szám,p. 2–4., KÖZÉLETI CIKK, Márton Áron munkásságának az ismertetése
Kommentár nélkül!!! 1939. január–február, IX., 1–2. szám,p. 4., KÖZÉLETI CIKK, 1794-es unitárius zsinat foglalkozik a székelykeresztúri gimnázium építésével
Furcsa bolondvilág lehetett 1939. január–február, IX., 1–2. szám,p. 4., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, fürdővilág Kovásznán a 19. század elején
Várakozóban!! 1939. január–február, IX., 1–2. szám,p. 5., VERS, Ünnepi asztal.; Család.
VARGYASSY Márton: Hol laktak a székelyek Attilától-Árpádig. 1939. január–február, IX., 1–2. szám,p. 6–7., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, székely adatok a magyarok bejöveteléig; a magyarországi helynevek székely előzményei
INCZE Lajos: Néprajz. Vadjárások, orvvadászok, haltolvajok. 1939. január–február, IX., 1–2. szám,p. 8–9., SZÉKELY NÉPRAJZ, a parajdi vadjárási szokások leírása; a szokások megjelenése a határnevekben
A fekete 1939. január–február, IX., 1–2. szám,p. 9., SZÉKELY NÉPRAJZ, a fekete elnevezés eredetéről (korrupció)
Bétette a pácát. 1939. január–február, IX., 1–2. szám,p. 9., SZÉKELY NÉPRAJZ, a bétette a pácát mondás jelentése
Góbéságok. 1939. január–február, IX., 1–2. szám,p. 10–11., HUMORESZK, "Kacsintott visli."; Reja érünk!; Eresszenek el!; Ápertén megmondta.
Székelyszótár. 1939. január–február, IX., 1–2. szám,p. 12., SZÉKELY NÉPRAJZ, székely tájszavak jelentésének ismertetése (szócikkek: hutyori; szilaj; kavillál; renyekedik; vürit; cindura; sutu; kendős; licsi; méges; pestereg; pesterget; koslat; komótcipő; ángáriaként; kornadozik; ágyvátó kossó; csatlós; guzsaj virág; áporodot; guzs; sijáttya; le falángat; boka koncsó, bokáj; fafütyü; makrancos, makucs; pópium fa; barusnyán; Csik szele; gyilán; viziborju, vizibornyu; koslat; Ambrus János szele; lepofozó gép; pillancs; elisze, ejsze; torangy; ludorda; guzsla fa; guzs; csap; kokojza; homáy; isztivál; dengő; veseget; szökik; fickó legény; bé ponyál; sirülő; buruslán, burustyán, borosnyán; plé, pelé; le ócsárol)
Székelyföld kutatása. 1939. január–február, IX., 1–2. szám,p. 13., VEGYES ROVAT, harkályok beküldése; szitakötés Székelykeresztúron; veszedelemben a Gyilkos-tó; Szádeczky Gyula Emlékkönyv; kovásznai arzénes ásványok lelőhelye; Gyergyó időjárási viszonyai; Bálványos havasának odatartozása; udvarfalvi kurjantások
Irodalom – Lapszemle. 1939. január–február, IX., 1–2. szám,p. 14., VEGYES ROVAT, lapok, közérdeklődésre számot tartó cikkek ismertetése, erdélyi szerzők munkáinak ajánlója (történelmi tanulmány Kászonszékről; Csík-, Gyergyó- és Kászonszék leírása; törvények, rendeletek, határozatok közlése; juhtenyésztés irányelvei; budapesti Turáni Roham; Néphagyomány Füzetek; értekezés Nyulas Ferencről; a Bukaresti Unitárius Misszió első öt éve; Udvarhely megyei kalauz; Erdélyi Magyar Naptár)
Lármafa. 1939. január–február, IX., 1–2. szám,p. 15., VEGYES ROVAT, hírfolyam (kinevezések; az Erdélyi Gazdasági Egyesület vetőmagkiállítása; sikerek; a bukaresti református egyház nyaraltatási akciója; az alcsíki közbirtokosságok értekezlete; a Székely Társaság Kolozsváron munkássága; hadtestparancsnoksági engedély fényképezéshez Csík megyében; Alfa nevű szövetkezet Kolozsváron; a Székely Nemzeti Múzeum előadássorozata; a székelyföldi műkedvelő zenekarok csíki csoportjának versenye)
No de nem adjuk fel a reményt! 1939. január–február, IX., 1–2. szám,p. 16., VEGYES ROVAT, a folyóirat koncepciójáról, az előfizetők számáról, előfizetők névsora
Kádár József 1939. március–április, IX., 3–4. szám,p. 17., KÖZÉLETI CIKK, címlap
VARGYASSY Márton: A székelyek nevéről. 1939. március–április, IX., 3–4. szám,p. 17., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, a székely szó eredetéről
Kádár József, a falvak multjának krónikása. 1939. március–április, IX., 3–4. szám,p. 18., KÖZÉLETI CIKK, megemlékezés Kádár Józsefről és munkásságáról
Az új termésből. 1939. március–április, IX., 3–4. szám,p. 19., VERS, Csiki hegyekben; Milyen csöndesen
Márton Áron püspökké szentelése. 1939. március–április, IX., 3–4. szám,p. 20., KÖZÉLETI CIKK, tudósítás Márton Áron püspökké szenteléséről; Erdély hat székely püspökének az ismertetése
BLÉNESSY Alajos: "Zuhart" vagy "Zoárd". 1939. március–április, IX., 3–4. szám,p. 21–22., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, a Gyilkos-tó környéki Czohárd-hegy nevének eredete
A moldvai magyar telepekről 1939. március–április, IX., 3–4. szám,p. 22., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, P. Gegő Elek 1838-as moldvai magyar telepekről szóló könyvéről való tudósítás
Egy székely ezermester saját készitményű gyára. 1939. március–április, IX., 3–4. szám,p. 23., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, Ferencz Sándor székelyudvarhelyi csizmasámfa gyárának a története
A felfedező székely munkájának különös értékelése. 1939. március–április, IX., 3–4. szám,p. 24. , KÖZÉLETI CIKK, Brassó város vízellátásának kérdése
Góbéságok. 1939. március–április, IX., 3–4. szám,p. 25–26., HUMORESZK, Kortes uton.; Szóllások a Homoród felső vidékéről.; Baróton történt!; Köhögés nem zavarja a góbét.; Vissza vág a góbé.; Negyvenkét centis láz:
Néprajz. 1939. március–április, IX., 3–4. szám,p. 27–28., SZÉKELY NÉPRAJZ, Húsvéti szokások Szentgericén, Marosmegye. (a határkerülés és az elcsóválás szokások leírása); Megvetette magát, mint a papolci pap. (a háromszéki szólás magyarázata)
A székely himnuszra való gondolás már ezelőtt 100 évvel jelentkezett! 1939. március–április, IX., 3–4. szám,p. 28., VEGYES ROVAT, az Erdélyi Hirlap mellékletéből egy szakasz vers
Egy régi utazó naplójából irtak ki: 1939. március–április, IX., 3–4. szám,p. 28., VEGYES ROVAT, a székelységről gondolatok
Székelyföld kutatása. 1939. március–április, IX., 3–4. szám,p. 29., VEGYES ROVAT, népies csillagnevek; székelyföldi gyógyiszapok; Rudolf és Stefánia tavak felfedezésének évfordulója; Kőrösi Csoma Sándorról elnevezett zuzmó; eltűnt tavak; a székelyek összeköttetése a román fejedelemségekkel 1526-ig; a magyar berkenye; pályázat a Székelyföld gazdasági életének ismertetésére; Görgényi-hegyek arany-ezüst előfordulása; a kézdivásárhelyi Akasztófadomb története
|
