| |
Székelyföld kutatása. 1937. március–április, VII., 3–4. szám,p. 26., VEGYES ROVAT, ritkább madarak; Bolyai Farkas Székelyföldre vonatkozó adatai; hiúz levadászott példányai; sündisznó megnevezései; barlangi gomba a Sugó-barlangban; a székelyek dunántúli kapcsolatai
Székelyföld kutatása. 1938. február, VIII., 2. szám,p. 21., VEGYES ROVAT, Benkő Ferenc ásványtanáról; a mocsaras tócsák moszatjairól
Székelyföld kutatása. 1938. június–július, VIII., 6–7. szám,p. 70., VEGYES ROVAT, kérés: fehér kaolin föld és higanyérces kőzet; földmágnességi adatok; a Csukás-Kovászna közötti terület geológiai viszonyai; székelyföldi gyógyvizek; székelyföldi gubacsok; hamuzsírfőző helyek
Vizi dió a Székelyföldön. 1939. május–június, IX., 5–6. szám,p. 39., SZÉKELY NÉPRAJZ, a vizi dió népies elnevezéséről
Székelyföld kutatása. 1939. november–december, IX., 11–12. szám,p. 93., VEGYES ROVAT, a Tordai hasadék növényeinek monográfiája; varsói gólya a Gyilkos-tónál; székelyföldi gomba adatok; az EME XV. Vándorgyűlésének az emlékkönyve; keskenylevelű harmatfű; pacsirták kutatása
Székelyföld kutatása. 1940. január–február, X., 1–2. szám,p. 13., VEGYES ROVAT, udvarhelyszéki mesterségek; maroshévizi és tusnádi ásványvizek; a székely kapuk pálmafája; a boszorkányok gyűlése a magyar néphitben; gombák, gubacsok a Székelyföldről; a bukovinai székely falvak múltja; a tordai sósfürdő vize; közgazdasági falutanulmány; székely közmondások; székelyföldi hírlaptörténelmi adatok; Csik, a keleti fellegvár; vallásos néprajzi elemek a székely balladákban; dögkeselyűk Maksa közelében
SZALAI István dr.: A Székelyföldi "özönfa." 1943. július–december, XIII. (III.), 7–12. szám,p. 39–41., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, a fafaragáshoz használt özönfa ismertetése
|
