| |
JÓZSA Sándor: Karácsonyi madarak. 1931. december, I., 3. szám,p. 42., SZÉKELY NÉPRAJZ, gyergyóditrói népi szokás ismertetése
Szentjánosnapi szokás Csikszenttamáson. 1932. január, II., 1. szám ,p. 10. , SZÉKELY NÉPRAJZ, csíkszenttamási szokás Nyári Keresztelő Szent János éjjeléről
Székely néprajz. 1932. március–április, II., 3–4. szám.,p. 44., SZÉKELY NÉPRAJZ, Szendrey Zsigmond közlése a gyergyóditrói madármise szokásának eredetére vonatkozóan
GAÁL Sándor: Mária napi szokás Csiktaplocán. 1932. július–augusztus, II., 7–8. szám,p. 74., SZÉKELY NÉPRAJZ, csíktaplocai népi szokás bemutatása
GAÁL Sándor: Néprajz. Hajnalozás. 1933. szeptember–október, III., 9–10. szám,p. 87., SZÉKELY NÉPRAJZ, a csíktaplocai hajnalozás nevű farsangi szokás bemutatása
MOLNÁR István: Néprajz. Karácsonyi népszokás Gălățeni–Szentgerice községben. 1934. március–április, IV., 3–4. szám,p. 19–20., SZÉKELY NÉPRAJZ, a szentgericei kántálás és hajnalozás szokásának a leírása
SZILÁDY Zoltán: A székely tánclépés. 1934. szeptember–október, IV., 9–10. szám,p. 70–72., SZÉKELY NÉPRAJZ, csíkszentdomokosi táncok leírása
Lármafa. 1935. március–április, V., 3–4. szám,p. III., VEGYES ROVAT, hírfolyam, a székelységgel kapcsolatos hírek (kitüntetések, méltatások; Veszteségünk.; nyikómenti táncok bemutatása; Ditrói Csiby József zongoraművész; előadás a székely szabadságról; orvosság a veszettség ellen; Karácsony János festő; tekerőpataki templomszentelés; színdarab a székelység történetéről; Ki írja meg a székely eposzt?; porcelángyár Tordán)
Lármafa. 1935. május–június, V, 5–6. szám,p. III., VEGYES ROVAT, hírfolyam (Elekes Dezső előrelépése; Kőrösi Csoma Sándor emlékének megörökítése; A székely kaláka sikere; Geley József kutatása; a székely témák feldolgozása; az unitárius püspök látogatása; Gáll Lajos atléta; Székely népművészeti múzeum Budapesten; Vákár Vilmos színdarabja; Vieții românești în secuime című pályázat; női gazdasági tanfolyam)
Lármafa. 1935. november–december, V., 11–12. szám,p. III., VEGYES ROVAT, hírfolyam (köszöntések; Nagy Imre kiállítása; alapítvány a csíkszeredai katolikus iskola számára; előadás a székely népviseletről és népszokásokról; új ügyvédi iroda; Veszteségeink; pályázat székely népdaloknak énekkarra írt letétjeire)
Pályázatot tesz közé a Székely Nemzeti Muzeum 1936. január–február, VI., 1–2. szám,p. 6., KÖZÉLETI CIKK, pályázat a székely falu alaprajzáról; a székely ház alaprajzáról; szerelemzug vagy szerelembuvó; székely halotti szokások; fénykép a Csiki- vagy Gyergyói-medencéről
ELEKES Vencel: Sümölcs irtás. 1936. március–április, VI., 3–4. szám,p. 17., SZÉKELY NÉPRAJZ, a szemölcs eltüntetésének népszokása
RAÁB Margit: Hajnalozás Praidon. 1936. július–augusztus, VI., 7–8. szám,p. 39., SZÉKELY NÉPRAJZ, a hajnalozás nevű parajdi népszokás bemutatása
Székely Szótár. 1936. július–augusztus, VI., 7–8. szám,p. 44., SZÉKELY NÉPRAJZ, Csufolodó rigmusok és gunyversek a Feketeügy- Olt völgyéből.; A franc s a suly egye meg; Fiforföld
Székely tánc. 1937. március–április, VII., 3–4. szám,p. 17., VEGYES ROVAT, címlap.
1937. március–április, VII., 3–4. szám,p. 28., VEGYES ROVAT, könyv a székely táncok ismertetéséről
A falusi bába esküje a régi világban. 1938. január, VIII., 1. szám,p. 7., SZÉKELY NÉPRAJZ, a falusi bába esküjének ismertetése
A megyebiró és egyházfiu esküje. 1938. január, VIII., 1. szám,p. 7., SZÉKELY NÉPRAJZ, a megyebíró és az egyházfiú esküi szövegének ismertetése
SZÉKELY László: Hammubotosok. 1938. január, VIII., 1. szám,p. 7., SZÉKELY NÉPRAJZ, csíkszentdomokosi farsangi népszokás
HORVÁTH István: Népszokások a Maros felsővidékén. 1938. március, VIII., 3. szám,p. 30., SZÉKELY NÉPRAJZ, a Maros felsővidékén előforduló karácsonyi népszokások
BLÉNESSY Alajos: Néprajz. Népszájon napjainkig fennamradt ősi regőlő versek Gyergyóból. 1938. augusztus–szemptember, VIII., 8–9. szám,p. 75–77., SZÉKELY NÉPRAJZ, gyergyói regölő versek
INCZE Lajos: Néprajz. Vadjárások, orvvadászok, haltolvajok. 1939. január–február, IX., 1–2. szám,p. 8–9., SZÉKELY NÉPRAJZ, a parajdi vadjárási szokások leírása; a szokások megjelenése a határnevekben
A tücsök hipnotizálása Csekefalván – Cehești (Udvarhely m.) 1939. július–augusztus, IX., 7–8. szám,p. 58., SZÉKELY NÉPRAJZ, a tücsök hipnotizálása nevű szokás leírása
Régi táncközi kurjantások. 1939. július–augusztus, IX., 7–8. szám,p. 58., SZÉKELY NÉPRAJZ, csíkszenttamási kurjantások
SZÉKELY László: Vallásos néprajzi adatok Orbán Balázsnál. 1940. március–április , X., 3–5. szám,p. 28–29., SZÉKELY NÉPRAJZ, csiki székely vallásos néprajzi adatok Orbán Balázs munkásságában
SZÉKELY László: Székelyek a Zsilvölgyében. 1940. június–augusztus, X., 6–8. szám,p. 49., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, a Zsil völgyi székelység népszokásai
SZABÓ Margit: Néprajz. Énekes névnapi köszöntés Ikafalván. (Háromszék-m.) 1940. június–augusztus, X., 6–8. szám,p. 54., SZÉKELY NÉPRAJZ, az ikafalvi névnapi köszöntés bemutatása
Székely élet és a harangok. 1941. november, XI. (I.), 1. szám,p. 6., SZÉKELY NÉPRAJZ, a harang szerepe a nép körében
A csengetyü. 1941. november, XI. (I.), 1. szám,p. 7., SZÉKELY NÉPRAJZ, a csengetyü szaggatásának a jelentősége
Tizes csengetyü. 1941. november, XI. (I.), 1. szám,p. 7., SZÉKELY NÉPRAJZ, a csengetyüs házak
|
