45 találat
lapozás: 1-30 |
31-45
Székelyföldi lexikon. 1931. október, I., 1. szám , p. 13., VEGYES ROVAT, székelyföldi fogalmak jelentésének ismertetése (szócikkek: toplász; osdolai gyémánt; Ramócsa virág; mogyorós tyuk; Perkő; Csókás feredő)
Székely szótár. 1931. október, I., 1. szám , p. 14., VEGYES ROVAT, székely tájszavak jelentésének ismertetése (szócikkek: fintor, fintoros; harisnya; guvacs; vizestollu galambfióka; somfordál, sompordál)
Székely szótár. 1931. november, I., 2. szám, p. 29., VEGYES ROVAT, székely tájszavak jelentésének ismertetése (szócikkek: álomszösz; tekereg; nyuvad; tengeri füccfa; cseszle; féreg; boroszlán; csihány; cserefa; bikkfa; egerfa; fentőfü; faszujka; fekete borsó; haricska; lúdláb; kása virág; sárga kása; pityóka; törökbuza; peterzselyem; nyáskál; csármál; süllög; mutuj; tatar; celebula; mismás; flékeny; sugonyék; gübül; száraz koma; köszkenyér; cőkös kenyér; pálajás; paraván)
Székely szótár. 1931. december, I., 3. szám, p. 45., VEGYES ROVAT, erdővidéki szólások, tájszavak jelentésének ismertetése (szócikkek: Kati Pila; áperté; lajtorja; árnyékalja; siska; légej, léger; mont liszt; policáj; kócs; csepesz; glicsuj; csitkó; bocs; csürke)
Székelyföldi lexikon. 1932. január, II., 1. szám, p. 13., VEGYES ROVAT, székelyföldi fogalmak jelentésének ismertetése (szócikkek: Rabsonné rózsája; földégés; Firtos vára)
Székely szótár. 1932. február, II., 2. szám., p. 30., VEGYES ROVAT, székely tájszavak jelentésének ismertetése Orosz Endre gyűjtéséből (szócikkek: adsza ide; ahajt; ehejt; aharré; ájsza fel; ángyó; babéc, botfejü hal; belébüklesz a vizbe; beléncs; belényuvad; bitasztani; borsika; cire; cserge; csép; csigalya; csipor; csülközés; csürke; dogojzni; dugajszam fel)
A Bölények ismeretéhez. 1932. szeptember–október, II., 9–10. szám, p. 86., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, a cirbolya szó etimológiája; hibajavítás
Székely szótár. 1932. szeptember–október, II., 9–10. szám, p. 92., SZÉKELY NÉPRAJZ, székely tájszavak jelentésének ismertetése Orosz Endre gyűjtéséből (szócikkek: cseszle; ellepcsel; ernye; fenyőpalló; forcák; főbeli; füge; gója; gujbi; gyakorszita; hajza; kuncog; kurtafarku kígyó) és Incze Lajos gyűtéséből (szócikkek: rönk; csutak; cömpő; vágtér; nyilás, csapás; ré; cire; csereklye; éjtő; padmaly; cukház; pászma; törzsölni; karisztolni; borozdolni; hergelni; kürtő; bingyó; durc; fiók; fergettyű; eplény)
Székely szótár. 1933. május, III., 5. szám, p. 45., SZÉKELY NÉPRAJZ, székely tájszavak jelentésének ismertetése Balázs Márton gyűjtéséből (szócikkek: apró; alacsony ember; diszke; vessen hezzá!; csomó; berzeget; zsenge asszony; Jula; koszta; mijes nap; gazsalyosba megy; villámodat; küjjel; packona; cserepes; ne cékázz; peka; parapács; tömlecke, néma; lapocka; tippadt; szer, piac-szer; a sutina egye meg; pihe; eveg; kéngyertya) és Nagy Gabriella gyűjtéséből (szócikkek: ánkó, tabajdok; bucorog, bódorog; bükken; lükken; zoppan; celleng, ánkál; élelődik, itélődik; fil; fössing; gürcöl; habaró; hiricel; hánték; gób; kantyukálás; koslat, kasmatol, sörömpöl, szörpötöl; hangatlan; leptibe; lefetyel; manyóka; námuná; micc; orozkodik; paponya; pöndej; szokánti; szilimánk; szikuma; zörnyén)
Székelyföldi lexikon. 1933. július–augusztus, III., 7–8. szám, p. 77–78., VEGYES ROVAT, a Székelyfölddel kapcsolatos fogalmak ismertetése (szócikkek: Istenszéke; rézpor; Kövesbérc; Dávid István)
BARABÁS Endre: A székely nyelvjárások. 1934. május–június, IV., 5–6. szám, p. 35–36., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, a székely nyelvjárások különbözőségéről (udvarhelyi, marosszéki, csíki, háromszéki)
Székely Szótár. 1934. május–június, IV., 5–6. szám, p. 38., SZÉKELY NÉPRAJZ, székelyföldi tájszavak jelentésének ismertetése Szopos Kálmán csikdelnei gyűjtéséből (gübe; gübbögtetni; Lucálni; tekeregni; gözsörög; lötyög-fityeg; düher; duvaszka; abajdok, tatar, tendebula; böskölönt; kipenderedni; pornyál; feslag; büklög; delezsánc; gagyatol; gügyü) és Nagy Gabriella székelymuzsnai gyűjtéséből (zádog fa; kalánfa, járamfa; kakuk virág; tángyér virág; kuliszta; kásavirág; kankós nyakú; kenyérvirág, turóvirág; szagó bogár; gúzs; cserebogár; hirnyó)
Lármafa. 1935. július–augusztus, V, 7–8. szám, p. III., VEGYES ROVAT, hírfolyam (pályázat Jakab Elek élete címmel; elhalálozás; nyugalomba vonulás; ünneplések; a Kemény Zsigmond Társaság új tagjai; Tauber Manyi szereplése; kinevezések; unitárius lelkészek konferenciája; unitárius cserkészek táborozása; Hargita vasöntő működése; a fürdők fellendülése; az ötödik műkedvelő zeneverseny; a zacharin ezerédes megnevezése; kétfejű csecsemő)
Pályázatot tesz közé a Székely Nemzeti Muzeum 1936. január–február, VI., 1–2. szám, p. 6., KÖZÉLETI CIKK, pályázat a székely falu alaprajzáról; a székely ház alaprajzáról; szerelemzug vagy szerelembuvó; székely halotti szokások; fénykép a Csiki- vagy Gyergyói-medencéről
Székely Szótár. 1936. január–február, VI., 1–2. szám, p. 8., SZÉKELY NÉPRAJZ, székely tájszavak jelentésének ismertetése Nagy Gabriella botfalvi gyűjtéséből (szócikkek: bábó; kacsó; pampó; pimpi; pápá; tütü; didi; táj-táj; háj-háj; hájába megy; belbel; csecsés, babás; bibi; bibis; kokó; macsi; prücsi; csika (cseka); piszu; kuszu; kota; pipi) és Ágoston János csíkszenttamási gyűjtéséből (szócikkek: csim csám, csükevész; pok szösz; kirikap; vekeg, olhajt; tincsel; küszküllő); az erdővidéki falvak gúnynevei; Kinek tarisnyál?
Lexicon. 1936. március–április, VI., 3–4. szám, p. 19., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, székelyföldi fogalmak jelentésének ismertetése (szócikkek: hammászat; korombirák; mogyoró pásztorok; koporsószeg verő; toplósok); P. Holló József Kázmér ferences szerzetes életének ismertetése; Barra István almási születésű főorvos életének ismertetése
Székely Szótár. 1936. július–augusztus, VI., 7–8. szám, p. 44., SZÉKELY NÉPRAJZ, Csufolodó rigmusok és gunyversek a Feketeügy- Olt völgyéből.; A franc s a suly egye meg; Fiforföld
Székely Szótár. 1937. január–február, VII., 1–2. szám, p. 11., SZÉKELY NÉPRAJZ, székely tájszavak jelentésének ismertetése Ágoston János csíkszenttamási gyűjtéséből (szócikkek: ejtel; lódigá; hutyoró; csomák; agyfa; kakas szeg; bórdicza; koszt; kuruncz; hő, kacsi; bójász; gacz), Csáki Mihály gyűjtéséből (szócikkek: sirülő; kicsi ház; ahajt; ehejt; degenye; gáz; csüvek; lajtorja; monyator); Dunáné párnája; fenyőalma
Tájszólás és irodalmi nyelv. 1937. március–április, VII., 3–4. szám, p. 24. , HUMORESZK, a tájszólás és az irodalmi nyelv az iskolai oktatásban
Néprajz. 1937. március–április, VII., 3–4. szám, p. 25., SZÉKELY NÉPRAJZ, Didergés. (egy húsvéti szokás leírása); Vesd beljebb kőnek (nevezik a köves hegyoldalak szántásakor felbukkanó kődarabokat); Egyik református faluban (a molnár unitárius hitre térésének a története)
Székely Szótár. 1937. május–június, VII., 5–6. szám, p. 35., SZÉKELY NÉPRAJZ, székely tájszavak jelentésének ismertetése Balázs Márton gyűjtéséből (szócikkek: kéngyertya; játom; szodén eszik; firkol; pimpó; hibóka; gönde; zsebruva; takaró ruha; hivatalos úr; csipke bingolyó; pisleny; pilinkél a hó; siflitel, siflet; radina; közmént legyen mondva; szürkünyet; terpe, terpecske; cinka; vakhoncsok; osztáng; vajnem; felcsücsörödik; hergel; lipitor ember; szigoru; isánkodik; glicsuzik; rikóls neki; mákos lapocka) és Sándorné Nagy Gabriella gyűjtéséből (szócikkek: főbeli; ujjas; lájbi; rokoja, fössing; bodorog; bodorgó; hanyatág; guvad; küzs, küzsdik; megszunnyudtam; ahajrég; ehejrég; kicsiddég, kicsinyég; alávaló; ágas fa; tanorok; tángyér; honák; imetten; gübü; mihelyt; apó, papó; anyó, nannyó, nanó; tözzsöl, törzsöl; réta; jöszte; vélle; osztág, osztég; réja; geszkenye; udor, odor; sifon, sifoner; szijju; eránt, erányába; jó szüvel; csipor, csupor)
Tréfás elnevezések, megszólítások 1937. szeptember–október, VII., 9–10. szám, p. 57–58., SZÉKELY NÉPRAJZ, kézdivásárhelyi megszólítások, elnevezések (vakhentyüs; csemerfőző, mocsokfogó, mocskos Jusztina, Mocsok Fáni, Vaklen Kata, Vaklen Klári; Lipeczky-Zalaváry; Ubrik Borbála; Izbik Gyurka, Vaszalátyi Gyurka, Gelevőgyi, Pumi Jancsi, Sülitolvaj; Czérna káplár; Kozmai Ilonka; Pityók Máris; Zelegor; Gödör Gyurka; Lipitor; csempeszáju; szőrbincsók; gödöje)
Székelyföld kutatása. 1937. november–december, VII., 11–12. szám, p. 74., VEGYES ROVAT, viricselés a Székelyföldön; székely szavak magyarázata (fülke, kuckó, kuncs, korus, fonó, guzsalyos, megye, bucsuramenés, fügefészek, figefészek, fürgefészek, gogász, szikraforgó, ablaktölgy, ablakoldalfája); a Kelemen-havasok andezitje; tölgyesi galenites előfordulások; Kászonszék őstörténete; Borszék monográfiája
Határnevek Alsósófalváról (Ocna de Jos.) 1938. január, VIII., 1. szám, p. 7., SZÉKELY NÉPRAJZ, alsósófalvi határnevek
Székelyszótár. 1938. február, VIII., 2. szám, p. 19–20., SZÉKELY NÉPRAJZ, székely szólások és tájszavak jelentésének ismertetése (szócikkek: dögrovás, kardalésza; bongor; bongoros; brünnyög; bükök; cők; csiha; csöntörge; faré; gajhó; gujafa; gyaloga; hoszpa; husulubika; ibaktalan; kajkás; kapacán; kornyadozik; kotor; krutyog; légej; mezsgés az út; nyigócás; nyüszülcén; ösztöke; paccsent; puja; rittyeget; rittyent; zunnagtató; zsorda; habaró; égbekiáltó; éjjeli bátor; lesbeteg; mocsári pacsirta; lórahúzó; mekegő kalári; lélekhanyigáló; kurti)
Gy. BLÉNESSY Alajos: Cinkus. 1938. április, VIII., 4. szám, p. 42–43., SZÉKELY NÉPRAJZ, a cinkus (marhalevél) szó eredetének visszavezetése egy pünkösdi népszokásra
Alkalmi népies imádságok Alcsikban. 1938. április, VIII., 4. szám, p. 43–44., SZÉKELY NÉPRAJZ, népies imádságok leírása (Nagy "üdő" elé; Nagy "üdő" megállítása; Az igéző "rontás" orvoslása vízvetéssel; A "nehézkesek" imádsága)
Néprajz. 1938. május, VIII., 5. szám, p. 54., SZÉKELY NÉPRAJZ, Hogyan aratják le az árpát a szemről Nyikómentén?; Hangyabolyból hogyan gyüjtenek a gyermekek hangyasavat Odorheien?; Hangyatojások gyors gyüjtése.; Megvetette magát (egy közmondás magyarázata)
G. S. : Néprajz. Beszédes határrész neveink. 1938. június–július, VIII., 6–7. szám, p. 69., SZÉKELY NÉPRAJZ, határrészek és dűlő nevének az eredete
Néprajz. 1938. december, VIII., 12. szám, p. 100., SZÉKELY NÉPRAJZ, háromszéki és alcsíki falugúnynevek ismertetése
