66 talĂĄlat    lapozĂĄs: 1-30 | 31-60 | 61-66

Székelyföld kutatása. 1936. május–június, VI., 5–6. szám, p. 34., VEGYES ROVAT, az énlaki felirat; néprajzi értekezések; nyércfajta; Astragalus psendopurpureus leírása; az erdei fenyő; a Békási-szoros növényvilága; malterfogyasztó madarak; mocsári teknős

Székelyföld kutatása. 1936. július–augusztus, VI., 7–8. szám, p. 46., VEGYES ROVAT, az erdélyi medence szerkezete; pliocénkori növény lenyomatok; tavaszi saláták; albínók Erdővidéken; ősmedve maradványai; darázsölyv előfordulása; elefántok ősei

Székelyföld kutatása. 1936. szeptember–október, VI., 9–10. szám, p. 58., VEGYES ROVAT, a zúzavirág elterjedése; medveóriás kilövése; paszulybetegség; kövült rákok

Székelyföld kutatása. 1937. január–február, VII., 1–2. szám, p. 12., VEGYES ROVAT, a Homoród mentén felfedezett mészmoszat kövületei; nyírfajd előfordulása; a Kászoni-medence felkutatása; a székely házról; óriási harcsa; mátyás, szarka, seregély lőtt példányainak beküldése; időjárás megfigyelések; földrengés Kézdivásárhelyen; gödény vagy pelikán

Székelyföld kutatása. 1937. március–április, VII., 3–4. szám, p. 26., VEGYES ROVAT, ritkább madarak; Bolyai Farkas Székelyföldre vonatkozó adatai; hiúz levadászott példányai; sündisznó megnevezései; barlangi gomba a Sugó-barlangban; a székelyek dunántúli kapcsolatai

Székelyföld kutatása. 1937. május–június, VII., 5–6. szám, p. 37., VEGYES ROVAT, a sündisznó elnevezései; a Tordai-hasadék ismertetése; a Gyilkos-tó ismertetése; a legelső román nyelvű orvosi dolgozatról; a poloskaszagú levéldarázs

Székelyföld kutatása. 1937. július–augusztus, VII., 7–8. szám, p. 50., VEGYES ROVAT, új csíki fürdők; barlangok Zetelaka közelében; a hegyek és az ásványok eredete Székelyföldön; a ditrói szienit tömzs; a Keleti-Kárpátok kifejlődése; népies növénynevek

Székelyföld kutatása. 1937. szeptember–október, VII., 9–10. szám, p. 60., VEGYES ROVAT, a Tordai-hasadék; a székelyek a Gyepü Őrök ivadékai; a Székely Nemzeti Múzeum kutatási területe a Kovászna fölötti havasok; csíkmenasági ház felállítása a Székely Nemzeti Múzeum udvarán; Székely rendi szervezet.; Hargita metamorfizált zónái.

Székelyföld kutatása. 1937. november–december, VII., 11–12. szám, p. 74., VEGYES ROVAT, viricselés a Székelyföldön; székely szavak magyarázata (fülke, kuckó, kuncs, korus, fonó, guzsalyos, megye, bucsuramenés, fügefészek, figefészek, fürgefészek, gogász, szikraforgó, ablaktölgy, ablakoldalfája); a Kelemen-havasok andezitje; tölgyesi galenites előfordulások; Kászonszék őstörténete; Borszék monográfiája

Székelyföld kutatása. 1938. január, VIII., 1. szám, p. 9., VEGYES ROVAT, János Zsigmond testőrkapitányról; az erdélyi fenyő; Iris fajták; Petőfi segesvári eltűnése; délibáb Gyergyóban; kőkorszakbeli eszközök Szörcsén; harcsa a Feketeügyből; freskó a székelyvajai református templom falán; Csík megye népi létérdekű kérdései; Kászonországról; marosvásárhelyi adatok

Székelyföld kutatása. 1938. február, VIII., 2. szám, p. 21., VEGYES ROVAT, Benkő Ferenc ásványtanáról; a mocsaras tócsák moszatjairól

SzĂŠkelyfĂśld kutatĂĄsa. 1938. mĂĄrcius, VIII., 3. szĂĄm, p. 34., VEGYES ROVAT, Ăşj aprĂł atkĂĄk; bĂźkkfa vĂĄltozĂł alakja; csĂ­ki varjĂş; fehĂŠr parti kĂŠrĂŠsz; felszĂ­ni vizek lefutĂĄsa; aprĂł csigĂĄk; NĂŠprajzi MĂşzeum magyar ekĂŠi

Székelyföld kutatása. 1938. április, VIII., 4. szám, p. 46., VEGYES ROVAT, madárérdekességek; sarki fény Tordán; gazdasági tanácsok; lápok és mocsarak növényvilága; ernyős körtike; természeti ritkaságok állami védelem alatt

Székelyföld kutatása. 1938. május, VIII., 5. szám, p. 57., VEGYES ROVAT, tanulmány a székelyek eredetéről; gubacsok adatai; haricska (pohánka, hajdina, tatárka) termelése; a bongor szó használata; a gyergyószentmiklósi plébánia épülete; székelyföldi gyógylápok és iszapok

Székelyföld kutatása. 1938. június–július, VIII., 6–7. szám, p. 70., VEGYES ROVAT, kérés: fehér kaolin föld és higanyérces kőzet; földmágnességi adatok; a Csukás-Kovászna közötti terület geológiai viszonyai; székelyföldi gyógyvizek; székelyföldi gubacsok; hamuzsírfőző helyek

Székelyföld kutatása. 1938. augusztus–szemptember, VIII., 8–9. szám, p. 81., VEGYES ROVAT, az Erdélyi Múzeum Egyesület tordai vándorgyűlése; a magyar botanika története; földrengés a Feketeügy mentén; a gyimesi csángók hímzései; Bolyai Farkas és Bolyai János méltatása; a székely bokály kancsók

Székelyföld kutatása. 1938. október–november, VIII., 10–11. szám, p. 91., VEGYES ROVAT, orbai- vagy fűzalma; a tidó szó jelentése; kutatások a Gyilkos-tó vidékén; pályázat az ősi székely joggal kapcsolatos tanulmányra; Csík és Háromszék térképe

Székelyföld kutatása. 1938. december, VIII., 12. szám, p. 102., VEGYES ROVAT, báránykörmöknek nevezett kövületek; az erdőfülei diatomaföld kovamoszatai; Kászonszék régészete; a budapesti földtani intézet múzeumának kalauza; Mit mondanak a madarak Torján.

Székelyföld kutatása. 1939. január–február, IX., 1–2. szám, p. 13., VEGYES ROVAT, harkályok beküldése; szitakötés Székelykeresztúron; veszedelemben a Gyilkos-tó; Szádeczky Gyula Emlékkönyv; kovásznai arzénes ásványok lelőhelye; Gyergyó időjárási viszonyai; Bálványos havasának odatartozása; udvarfalvi kurjantások

Székelyföld kutatása. 1939. március–április, IX., 3–4. szám, p. 29., VEGYES ROVAT, népies csillagnevek; székelyföldi gyógyiszapok; Rudolf és Stefánia tavak felfedezésének évfordulója; Kőrösi Csoma Sándorról elnevezett zuzmó; eltűnt tavak; a székelyek összeköttetése a román fejedelemségekkel 1526-ig; a magyar berkenye; pályázat a Székelyföld gazdasági életének ismertetésére; Görgényi-hegyek arany-ezüst előfordulása; a kézdivásárhelyi Akasztófadomb története

Székelyföld kutatása. 1939. május–június, IX., 5–6. szám, p. 44., VEGYES ROVAT, sötétszürke rókák; hárommázsás medve; háromszázados kályhacsempe Parajdon; gubacsok elterjedése; volgai bolgárok írása; beggyezés és pitykő; a szakadáti falusi legényközösség ismertetése; a protokalcit vizsgálata; a székely közbirtokossági vagyonok eredete; Székelyudvarhelyről összefoglaló ismertetés

Székelyföld kutatása. 1939. július–augusztus, IX., 7–8. szám, p. 60., VEGYES ROVAT, kövesedett halikralenyomatok; az eljegesedés általános okai; a Borsáros láp államilag védett terület; kutya és disznóborz; ősnyomtatványok a csíksomlyói kolostorban; csíki várak ismertetése; székelyföldi műemlékek; gázfürdő különlegességek Székelyföldön; az EME kolozsvári előadássorozata; a Nagy-Küküllő terrász képződményei; a marosvásárhelyi református kollégium 1600-as évekbeli növénygyűjteménye

Székelyföld kutatása. 1939. szeptember–október, IX., 9–10. szám, p. 78., VEGYES ROVAT, földrengés Kézdiszéken; kutatások a Kelemen-havasokban; zuzmók; korai fagy és egérjárás Csíkban; mezőcsávási harangláb; baconi piros alma; száj- és körömfájás; Nagy Sándor-csúcs alatti terrászképződés

Székelyföld kutatása. 1939. november–december, IX., 11–12. szám, p. 93., VEGYES ROVAT, a Tordai hasadék növényeinek monográfiája; varsói gólya a Gyilkos-tónál; székelyföldi gomba adatok; az EME XV. Vándorgyűlésének az emlékkönyve; keskenylevelű harmatfű; pacsirták kutatása

Székelyföld kutatása. 1940. január–február, X., 1–2. szám, p. 13., VEGYES ROVAT, udvarhelyszéki mesterségek; maroshévizi és tusnádi ásványvizek; a székely kapuk pálmafája; a boszorkányok gyűlése a magyar néphitben; gombák, gubacsok a Székelyföldről; a bukovinai székely falvak múltja; a tordai sósfürdő vize; közgazdasági falutanulmány; székely közmondások; székelyföldi hírlaptörténelmi adatok; Csik, a keleti fellegvár; vallásos néprajzi elemek a székely balladákban; dögkeselyűk Maksa közelében

Székelyföld kutatása. 1940. szeptember–december, X., 9–12. szám, p. 74., VEGYES ROVAT, a Kárpát-medence varjú féléi; Árva Bethlen Kata fonalas munkái; Kőrösi Csoma Sándor ázsiai levelei; a Keleti-Kárpátok Aconitumjai; mezőbándi bronzlándzsa; Székelyföld növénytakarója; növénytani adatok; korondi aragonit; székelyföldi földrajz; a Maros és az Olt eredete

Székelyföld kutatása. 1941. december, XI. (I.), 2. szám, p. 28–29., VEGYES ROVAT, gyergyói helynevek; a br. Dániel család levéltárából; az aranyosgyéresi román fatemplom felirata; Székelyföld földrajzának irodalmi adatai; Baróti Szabó Dávid egy ismeretlen verse; a gyimesi csángók eredete, települési és gazdasági viszonyaik; ismertetés a Gyilkos-tóról; az Erdélyi Múzeum egyesület 1939. évi vándorgyűlésének emlékkönyve; Erdély madárvilága; erdélyi vászonhímzés; a csángó név első értelmezője; Székelyföld flórája; kimetszettdíszű agyagművesség Erdélyben; személynevek helyneveinkben; székelyföldi adatok az Ethnografia Népéletben; ásványvizek ismertetése

Székelyföld kutatása. 1942. január–február, XII. (II.), 1–2. szám, p. 18., VEGYES ROVAT, régi székely műemlékek; székelyföldi gubacsok; székelyföldi növényi ritkaságok; a Tordai-hasadék flórája; a Vargyas-völgyi barlangok ismertetése; az 1940. november 10-i földrengés földtani tanulságai

Székelyföld kutatása. 1942. március–április, XII. (II.), 3–4. szám, p. 38., VEGYES ROVAT, geológiai kutatások Székelyföldön; fosszilis halmaradványok Kovászna és Komandó környékéről; havasi és borvizeslápok kutatása; a kovásznai pokolsár és gyógyító mofetták

Székelyföld kutatása. 1942. május–augusztus, XII. (II.), 5–8. szám, p. 60., VEGYES ROVAT, a Székely Nemzeti Múzeum anyagának gyarapítása; művészetben használható erdélyi kövek; az Erdélyi Múzeum Egylet Története és Feladatai; a bagolyfészkek közötti köpetek; a Rákóczi-vár nevű hegy természetvédelmi terület; torziós ingamérések eredményei; besenyők és magyarok; ritka havasi moha; Háromszék vármegye őserdei; udvarhelyszéki famesterségek

(c) ErdĂŠlyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | MĂŠdiaajĂĄnlat | AdatvĂŠdelmi zĂĄradĂŠk