45 találat
lapozás: 1-30 |
31-45
A fekete 1939. január–február, IX., 1–2. szám, p. 9., SZÉKELY NÉPRAJZ, a fekete elnevezés eredetéről (korrupció)
Bétette a pácát. 1939. január–február, IX., 1–2. szám, p. 9., SZÉKELY NÉPRAJZ, a bétette a pácát mondás jelentése
Székelyszótár. 1939. január–február, IX., 1–2. szám, p. 12., SZÉKELY NÉPRAJZ, székely tájszavak jelentésének ismertetése (szócikkek: hutyori; szilaj; kavillál; renyekedik; vürit; cindura; sutu; kendős; licsi; méges; pestereg; pesterget; koslat; komótcipő; ángáriaként; kornadozik; ágyvátó kossó; csatlós; guzsaj virág; áporodot; guzs; sijáttya; le falángat; boka koncsó, bokáj; fafütyü; makrancos, makucs; pópium fa; barusnyán; Csik szele; gyilán; viziborju, vizibornyu; koslat; Ambrus János szele; lepofozó gép; pillancs; elisze, ejsze; torangy; ludorda; guzsla fa; guzs; csap; kokojza; homáy; isztivál; dengő; veseget; szökik; fickó legény; bé ponyál; sirülő; buruslán, burustyán, borosnyán; plé, pelé; le ócsárol)
BLÉNESSY Alajos: "Zuhart" vagy "Zoárd". 1939. március–április, IX., 3–4. szám, p. 21–22., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, a Gyilkos-tó környéki Czohárd-hegy nevének eredete
Néprajz. 1939. március–április, IX., 3–4. szám, p. 27–28., SZÉKELY NÉPRAJZ, Húsvéti szokások Szentgericén, Marosmegye. (a határkerülés és az elcsóválás szokások leírása); Megvetette magát, mint a papolci pap. (a háromszéki szólás magyarázata)
Vizi dió a Székelyföldön. 1939. május–június, IX., 5–6. szám, p. 39., SZÉKELY NÉPRAJZ, a vizi dió népies elnevezéséről
Székelyszótár. 1939. május–június, IX., 5–6. szám, p. 43. , SZÉKELY NÉPRAJZ, székely tájszavak jelentésének ismertetése (szócikkek: ánkó, tabajdok; bucorog, bódorog; bükken; lükken; zoppan; celleng, ánkál; dögönyöl; ételődik, ítélődik; fil; fössing; gürcöl; habaró; hiricel; hánték; gób; kantyukálás; koslat, kasmatol, sörömpöl, szörpötöl; hangatlan; leptiben;lefetyel; manyóka; námuná; micc; orozkodik; paponya; pöndej; szukánti; szilimánk; szikuma; aharré; belékecskekórózik; cüvek; derenducál; eherré; füszküpü; ne füszküpülj Náci!; gombolyog; hid; hocide; irám; ittegyen; kas; kijed; kóha; kókis; kucorog; kurti; küsdeg; lepite; leszentül; mennye vót?; minyárt; nyugossa; ottogyan; peckelődik; pila, pillancs; reglő; solló; süfütölés; Zsák fóttyát, korsó dugaját megtalálta!)
INCZE Lajos: Néprajz. "Gyere ki huncutra! …" 1939. július–augusztus, IX., 7–8. szám, p. 57., SZÉKELY NÉPRAJZ, a Gyere ki huncutra mondás eredetéről
Mezőgazdasági eszközök részei Székelymuzsnán (Mujna). 1939. július–augusztus, IX., 7–8. szám, p. 58., SZÉKELY NÉPRAJZ, székely tájszavak jelentésének ismertetése (szócikkek: késefa; felhéc; nyujtó; éha; rókanca; förgettyü; pating; taliga; kakas szög; bordica; gerendej; hasajó;katona; sikoltyu; csép; tétfa)
Székelyszótár. 1939. július–augusztus, IX., 7–8. szám, p. 59., SZÉKELY NÉPRAJZ, székely tájszavak jelentésének ismertetése (szócikkek: eper nevében megy; csapba szökik; ha őkéme meg tud fódani egy nadrágot, én es meg kettőt; Nem vetkezem le, míg le nem fekszem!; Téged eisze nyugatról es a keleti szél fu!; Nem akasztom fel még egy jármomat!; Nem cserélem el az uram nevét!; Az üres fegyvertől kettő is fél, a telitől csak egy!; tüzrekesz; barakovács; klerika; karácsony szenvedeje; zuvat, zimora;opera; perec; kiülő; katicabogár elhajtó mondás; öreg ebédkor; komornyik; állé-imasátor; zsirbakicsike)
Székelyszótár. 1940. január–február, X., 1–2. szám, p. 11., SZÉKELY NÉPRAJZ, székely tájszavak ismertetése (szócikkek: tán; immár; kántál, dajnál; esmég; attól fogvást; szemerkél, szitál; éppeg; annyiég; ángyó; hivutt; segij; egy hoppra; odájig;; idébb; odébb, tovébb, tova; nyess; mindörökkétig; dobonka; kápás; höngörődzik, höngörkőzik; tantalug; bingyó; gunya; körtöve; csihány; kövecs; decka; keszkenő; csürke; kakóca; kaszaj; égybe, ecceribe; hocca; hájgál; té; eisze; dilló; eccör máccor; nyivog; zuvatol, lefetyel; erigy hogy menj el; pöhődözik; bütürmesz; oszpora; pléhes; pléh; utmutató; kutya; lóba dugó; emeletes veréb; ojtott nyul; balán; kosdár; máter; üvecs); tréfás mondások Ditróhodosról
Székelyszótár. 1941. december, XI. (I.), 2. szám, p. 24–26., SZÉKELY NÉPRAJZ, székely tájszavak jelentésének ismertetése (szócikkek: gyámbász; csombojog; fitat; katyfol; duruzsol; regnál; szikra; hutyuró; poroncsolat gomba; pocita; kozsda; sutu; korcsia; csáklya; sikolándani; csitkózik; csombolyit; uzsukál; pértyókál; összekarisztol; tekervény; sorkolat kinyér; szodé; durga; szokmány; fénkő; borittó; dusza; lappancs; gádor; tótrépa; kukuri; félszántoku; félszántokulag; csitkóláb; katlanéroz; felbothál; egy terü fa; vaj nem; vaj igen; koslat; tövös; lapittó; laskasirittő; elbójávul; bójáskodik; pöcök; pötörke; kujak; cédrók; cire; pözme; csönkő; rőkől; vityálódik; csöszle; kurusztol; aig teszik az ég; csárogás; kételen; csanak; egybe mönyök; kijed; sirül; siritteni; tongyó; tepelák; tepentók; öntött pörgő; lant; gardon; gugyi; csügör; méhsör; kiszi; domikás; kákabotyikó; ontora; kabala; pocok; pocok édös; kauncol; pécés, picus; a macska fon; göbő; gübül; megmocskolta; kakóca; gánár; mérög; korc; kanyó, nagy kanyó; tótmorzsika; dobonka; légőj; kalamájka; karmantyu; karinca; tászli; cibre
HARGITAI Zoltán: A növények népi vonatkozásai Háromszék alsó részén. 1942. május–augusztus, XII. (II.), 5–8. szám, p. 49–51., SZÉKELY NÉPRAJZ, háromszéki népies növénynevek
Székely Svájc. 1942. május–augusztus, XII. (II.), 5–8. szám, p. 54., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, a székely Svájc elnevezés használata 1841-ben
HARGITAI Zoltán: Székelyföld népies növénynevek. 1943. január–március, XIII. (III.), 1–3. szám, p. 5–7., SZÉKELY NÉPRAJZ, székelyföldi népies növénynevek
