: 229 tétel
lapozás: 1-30 ...
61-90 |
91-120 |
121-150 ...
211-229
BÁNYAI János: Orbán Balázs. 1931. október, I. , 1. szám , p. 2-4., KÖZÉLETI CIKK, a szerző homoródalmási barlangnál tartott 1931. június 14-i emlékbeszédének átirata; Orbán Balázs életpályájának rövid ismertetése; az Utazás Keleten és a Székelyföld leírása című munkák keletkezési körülményeinek rövid ismertetése
SZÁDECZKY Kardoss Lajos dr.: A székely székek kialakulása. 1931. október, I. , 1. szám , p. 5-7., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, a székely székek létrejöttének rövid ismertetése; a székek katonai, törvénykezési és közigazgatási ügyekre kiterjedő hatáskörének ismertetése
B. JÓZSA Gyula: Székelyföldön… 1931. október, I., 1. szám , p. 8., VERS,
SZITTYA HORVÁTH Lajos: Népdalaink. 1931. október, I., 1. szám , p. 9., SZÉKELY NÉPRAJZ, Szép kislány husz éves korában című eredeti székely népdal kétszólamú énekre
BAKCSY János: Jánosfalvi medvevadászat. 1931. október, I., 1. szám , p. 10–11., HUMORESZK, Bakcsy János elbeszélése alapján írott humoros történet a jánosfalvi medvevadászatról
PAÁL Árpád dr.: Levél a szerkesztőhöz. 1931. november, I., 2. szám, p. 17., KÖZÉLETI CIKK, a szerző felajánlása a folyóirat támogatására
NYÁRÁDY E. Gyula: Suvadásos hegyoldalaink tavairól. 1931. november, I., 2. szám, p. 18–22., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, a hegyoldalakon elhelyezkedő tavak és mocsarak sajátosságainak ismertetése (nagygalambfalvi Rák-tó, pálpataki Kerektó)
B. SÓLYOM Edit: Székely konyha. 1931. november, I., 2. szám, p. 22, SZÉKELY NÉPRAJZ, a sós káposzta vagy savanyított káposzta elkészítési módjának ismertetése
SZENTMÁRTONI Kálmán: Hogyan ültettek trónra a székelyek egy moldovai vajdát. 1931. november, I., 2. szám, p. 23–24., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, a szerző 1930-as Heraklides Basilikos Jakab (Despot-Vodă) moldvai fejedelem és a magyarok című munkájának rövid kivonata
CSANÁDY György: Székely. 1931. november, I., 2. szám, p. 26., VERS,
VÁMSZER Géza: A csiksomlyói kegytemplom új orgonája. 1931. november, I., 2. szám, p. 26., KÖZÉLETI CIKK, az új orgona specifikációinak és felavatási körülményeinek ismertetése
CSIBY Andor dr.: A székely közbirtokosságok syndikátusa. 1931. december, I., 3. szám, p. 33–34., KÖZÉLETI CIKK, ismertetés a Csík vármegyei közbirtokosságok szindikátusba való tömörülésének okairól és céljairól
BENEDEK Marcell dr.: Benedek Elek és a székelység. 1931. december, I., 3. szám, p. 35–37., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, Benedek Elek egyes életeseményeinek, művészetének rövid ismertetése
PÁLFFY Miklós: Székely őseim. 1931. december, I., 3. szám, p. 37., VERS,
BÁNYAI János: Bölöni Farkas Sándor levele. 1931. december, I., 3. szám, p. 38–40., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, Bölöni Farkas Sándor két magánlevelének közlése
JÓZSA Sándor: Karácsonyi madarak. 1931. december, I., 3. szám, p. 42., SZÉKELY NÉPRAJZ, gyergyóditrói népi szokás ismertetése
LADÓ Lajos: A Hargita alján! 1931. december, I., 3. szám, p. 43. , VERS,
CSÁKI Mihály: Szabó György. 1932. január, II., 1. szám , p. 2., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, Szabó György gyergyószentmiklósi római katolikus plébános életpályájának rövid ismertetése
VÁMSZER Géza: A csiki székely festékes-szőnyeg. 1932. január, II., 1. szám , p. 3–4., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, a szerző válasza egy olvasó kérdéseire az ún. festékes-szőnyegekről
HORVÁTH István: Gyilkostói szonett. 1932. január, II., 1. szám , p. 6., VERS,
VARGYASSY Márton: A tetemrehivás. 1932. január, II., 1. szám , p. 7., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, részlet a szerző Turáni Társaság ülésén tartott balassagyarmati előadásából; az ún. tetemrehívás szokásának ismertetése
ALBERT István: Székelyek beszélgetnek. 1932. január, II., 1. szám , p. 8., HUMORESZK, humoros történet arról, hogy miért teremtette Isten a pityókát
ALBERT István: Székelyek beszélgetnek. 1932. január, II., 1. szám , p. 9. , HUMORESZK, humoros párbeszéd
B. SÓLYOM Edit: Székelykonyha. 1932. január, II., 1. szám , p. 11., SZÉKELY NÉPRAJZ, a majoránnás háromszéki kolbász elkészítési módjának ismertetése
GYÖRGY Lajos dr.: Zajzoni Rab István. Születésének százéves fordulójára. 1932. február, II., 2. szám, p. 18–19., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, Rab István zajzoni költő életpályájának rövid ismertetése
BALÁZS András: Dalolj Székely… 1932. február, II., 2. szám, p. 21., VERS,
BÁNYAI János: Likas kövek. 1932. február, II., 2. szám, p. 22–24., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, a székelyföldi ún. likas kövek előfordulásának, földtani jellegzetességeinek ismertetése (települések: Tusnádfürdő, Uzon, Olasztelek, Korond, Nyárádremete, Gyergyószentmiklós, Muzsna, Telekfalva, Székelyudvarhely, Kadicsfalva)
VÁMSZER Géza: A csiki szőnyegek festő anyaga. 1932. február, II., 2. szám., p. 25–26., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, a festékes-szőnyegek készítésénél alkalmazott színezési eljárás ismertetése; növényi eredetű festékanyagok ismertetése színenként
BETHLEN Mária grófnő: Háziiparunkért. 1932. március–április, II., 3–4. szám., p. 33–34., KÖZÉLETI CIKK, a székely népies házi termékek iránti érdeklődés fellendüléséről szóló beszámoló; a szerző buzdító szavai e termékek vásárlóközönséghez és előállítóihoz
CSANÁDY György: Mi. 1932. március–április, II., 3–4. szám., p. 34., VERS,
NYÁRÁDY E. Gyula: A három év előtti nagy tél pusztitásai a székelyföldi erdőségekben. 1932. március–április, II., 3–4. szám., p. 35–39., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, a hőmérséklet növényekre gyakorolt hatásairól szóló általános ismertetés; az 1928–1929. évi tél pusztító hatásai a székelyföldi növényvilágra (adatokkal); botanika
NAMIK Hüsszein bej.: A székelynép eredetének kérdéséhez. 1932. március–április, II., 3–4. szám., p. 39., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, a székelységről szóló részlet a Turán folyóirat 1930-ban megjelent Török-magyar rokonság kérdéshez című tanulmányából
SZALAY Béla dr.: Székely bőlények. 1932. május–június, II., 5–6. szám, p. 52–55., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, a magyar királyi bölényvadászat intézményéről szóló rövid ismertetés; székelyföldi területek leírása, ahol a középkorban honos faj volt a bölény; művelődéstörténet
CSÁKI Mihály: A Gyilkostó eredete és fejlődése 1932. május–június, II., 5–6. szám, p. 56–58., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, a Gyilkos-tónak és környékének földtani, biológiai ismertetése; turizmus; sport
GYŐRFFY István: A tordai hasadék egy ritka hagymája. 1932. május–június, II., 5–6. szám, p. 59–60., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, a tordai hagyma vagy turkesztáni hagyma néven ismeretes növény sajátosságainak, lelőhelyének ismertetése; a növény szakirodalmakban való előfordulásának említése; botanika
: Nyaralás – Testedzés. 1932. május–június, II., 5–6. szám, p. 60., VEGYES ROVAT, egyes fürdővárosok (Marosvásárhely, Csíkszereda; Kézdivásárhely; Székelyudvarhely) vasúti kedvezményeinek visszavonásáról szóló tájékoztatás; a kézdivásárhelyi sport egylet által szervezett sportünnepély említése; a székelyudvarhelyi református férfiszövetség ifjúságot célzó nyári programszervezési törekvéseinek ismertetése; a székelyudvarhelyi katolikus Legényegylet által szervezett atlétika verseny említése
CSÁKI Mihály: Kassay Lajos. 1932. július–augusztus, II., 7–8. szám, p. 66., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, Kassai Lajos gyergyószentmiklósi származású gimnáziumi tanár életpályájának rövid ismertetése
BALOGH Ernő dr.: A Gyilkostó jövője. 1932. július–augusztus, II., 7–8. szám, p. 67–68., KÖZÉLETI CIKK, a Gyilkos-tónak és környékének idegenforgalmi fellendüléséről szóló beszámoló; figyelmeztetés a tó fennmaradását fenyegető természeti tényezőkről
BUDAY Árpád dr.: Nyaralás. – Sport. 1932. július–augusztus, II., 7–8. szám, p. 69–71., VEGYES ROVAT, Buday Árpád szegedi egyetemi tanár a folyóirat előző számában megjelent Fürdőügyünk, idegenforgalmunk c. cikkben foglaltakhoz fűzött tapasztalatai, tanácsai
GAÁL Sándor: Mária napi szokás Csiktaplocán. 1932. július–augusztus, II., 7–8. szám, p. 74., SZÉKELY NÉPRAJZ, csíktaplocai népi szokás bemutatása
GYULAI Pál: Hogy lehet meggazdagodni? 1932. július–augusztus, II., 7–8. szám, p. 77., HUMORESZK, humoros történet a meggazdagodásról
gr. TELEKI Miklós: Egy nehány Hazai Utazások Leírása. (részlet) 1932. szeptember–október, II., 9–10. szám, p. 83., RÉSZLET, pár mondatnyi részlet a Székelyföld leírásának indoklásáról
Nicolae BĂLCESCU: Báthori András fejedelem halála. 1932. szeptember–október, II., 9–10. szám, p. 84–86., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, Báthori András erdélyi fejedelem székelyek általi üldöztetése, részlet az Istoria românilor sub Mihai-Vodă-Viteazul című munkából
BORSZÉKY S.: 1932. szeptember–október, II., 9–10. szám, p. 88. , RÉSZLET, a székelység összetartásának hiányáról egy mondatban
GERŐ Sándor: A csiksomlyói csodatevő Mária lábainál elpusztul a Székelyföld egyik legtehetségesebb irója Feley Fazekas Bertalan. 1932. szeptember–október, II., 9–10. szám, p. 89., KÖZÉLETI CIKK, felhívás Feley Fazekas Bertalan megsegítésére
VARGHA Béla: Udvarhelyszéki barlangok. 1932. szeptember–október, II., 9–10. szám, p. 90., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, udvarhelyszéki barlangok felsorolása
VARGYASSY Márton: Az ősi székely rovásírás. 1932. november–december, II., 11–12. szám, p. 99–101., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, a rovásírás eredete; hiteles emlékek fellelési helyei (A csikszentmiklósi felirat; A konstantinápolyi felirat; Bolonyai emlék; Telegdi János Rudimentája; Enlakai felirat)
BARTHA Miklós: 1932. november–december, II., 11–12. szám, p. 101., RÉSZLET, "Erőtlenek vagyunk, belénk lopta magát a bizalmatlanság, édesszülője a kishitűségnek és annak az áldott semmittevésnek, hogy minden jót csak mástól várunk."
TAMÁS Albert: Hogy tűnt el az oroszhegyi ősi székely lófajta? 1932. november–december, II., 11–12. szám, p. 102. , ISMERETTERJESZTŐ CIKK, az oroszhegyi székely lovak leírása és történetük
BARABÁS Endre: Szent Margit száz székely vitéze. 1933. január–február, III., 1–2. szám, p. 3. , ISMERETTERJESZTŐ CIKK, az Ethling Eduardot Angliába elkísérő száz székely vitéz története
FELEI FAZEKAS Bertalan: Idegen forgalmunk tiroli tükörben 1933. január–február, III., 1–2. szám, p. 4–6., KÖZÉLETI CIKK, Székelyföld adottságainak kiemelése Tirollal összehasonlítva; felhívás ezeknek az adottságoknak az ismertetésére, népszerűsítésére
SZŐKE Mihály: Gazdálkodás. Tejellenőrző Egyesületek. 1933. január–február, III., 1–2. szám, p. 10–11., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, a tehenek tejmennyiségének különbségéről
KERTÉSZ Albert: Orbán Balázs. 1933. március–április, III., 3–4. szám, p. 18., VERS,
B. : A székely rovásirás ujabban felfedezett emlékei. 1933. március–április, III., 3–4. szám, p. 19–21., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, a bögözi református templom és a székelyderzsi unitárius templom rovásírásának megfejtése; a rovásírás eredetéről
BOTÁR Béla: Céltalanul. 1933. március–április, III., 3–4. szám, p. 21., VERS,
LADÓ Lajos: Borzalmaj éjszakája a Hargitában. 1933. március–április, III., 3–4. szám, p. 22–23., PRÓZA, egy éjszaka a Hargitán ismeretlen embereknél
BALÁZS Alajos: Néző pontok. 1933. március–április, III., 3–4. szám, p. 23., VICC, Dani bá' és az állatorvos
BIRÓ Lajos dr.: Sportélet. Turisztika. Székelyek a sportban. 1933. március–április, III., 3–4. szám, p. 24–26., VEGYES ROVAT, székely sportsikerek felsorolása: futball, birkózás, atlétika, szertorna, vívás, úszás, tenisz, téli sportok; Ugrósánc-avató ünnepély; Korondfürdő feltámadása; A gyergyói halásztársaság
BALÁZS Alajos: Hát mit mondjak? 1933. március–április, III., 3–4. szám, p. 28., VICC,
ILYÉS Tibor: A székelyföldi késő tavaszi fagyokról. 1933. május, III., 5. szám, p. 34–35., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, a májusi fagy bekövetkeztének valószínűsége
JÓZSEF Dezső: Két esze van Márton bának! 1933. május, III., 5. szám, p. 35., HUMORESZK,
VAJNA Károly: Kézdivásárhely hirlapirodalmának történeti adatai. 1933. május, III., 5. szám, p. 36–38., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, kézdivásárhelyi hírlapok ismertetése 1849-től: Székely Hirmondó; Kézdivásárhely és vidéke; Székely Közlöny; Székelyföld; Székely Hiradó; Székely Ujság; Székely Hirlap; Székely Munkapárt; Székelyföld; Háromszékmegyei Népoktatás
FÁBIÁN Mihály: Móricköve. 1933. május, III., 5. szám, p. 40., SZÉKELY NÉPRAJZ, a korondi Hollókő szikláinak alakját és nagyságát magyarázó monda
GAÁL Sándor: "Paláncz Bácsi". 1933. július–augusztus, III., 7–8. szám, p. 66., KÖZÉLETI CIKK, a csikdánfalvi Paláncz Sándor tanítóról való megemlékezés
RÁKOSY Zoltán: Elek apó temetése 1933. július–augusztus, III., 7–8. szám, p. 67., VERS,
BENEDEK Elek: Testamentum 1933. július–augusztus, III., 7–8. szám, p. 67., RÉSZLET, "Legnagyobb kincs, mellyel a szeretetet megfizetni lehet: maga a szeretet."
BÁNYAI János: Dobostorta opál a Hargitából. 1933. július–augusztus, III., 7–8. szám, p. 68., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, a hargitai előfordulású opál kőzet ismertetése, leírása
PÁLFFY Miklós: Székely vér. 1933. július–augusztus, III., 7–8. szám, p. 69–70., PRÓZA, az aranyosszéki népi lélek bemutatása
VAJDA Ferenc: Szabaduló levél. 1933. július–augusztus, III., 7–8. szám, p. 71–72., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, Pál Ferenc csizmadiamester 1779-es szabadulólevelének a bemutatása
K. BOGDÁN Géza: 1933. évi tavaszi madárvonulási megifgyelések. 1933. július–augusztus, III., 7–8. szám, p. 73., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, a vándormadarak érkezése és távozása
SZŐKE Mihály: Székelyek, mint a modern mezőgazdaság irányitói. 1933. július–augusztus, III., 7–8. szám, p. 75., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, mezőgazdasági szaktekintélyű elismert székely emberek bemutatása
CSÁKI Mihály: Az elköltözött gólyához. 1933. szeptember–október, III., 9–10. szám, p. 84., VERS, felhívás a gólyák festésének vagy gyűrűjének a megfigyelésére
VARGHA Béla: Avrămești – Szentábrahám. 1933. szeptember–október, III., 9–10. szám, p. 85–86., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, Szentábrahám község bemutatása
GAÁL Sándor: Néprajz. Hajnalozás. 1933. szeptember–október, III., 9–10. szám, p. 87., SZÉKELY NÉPRAJZ, a csíktaplocai hajnalozás nevű farsangi szokás bemutatása
BÁNYAI János: Eltűnt a kovásznai arzénes ásványlelőhely. 1933. szeptember–október, III., 9–10. szám, p. 88–89., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, jelentés a kovásznai arzénes előfordulásokról
LÉVAI Lajos dr.: Fülöp Áron, az utolsó "székely hegedős" emlékezete. 1933.november–december, III., 11–12. szám, p. 98–99., KÖZÉLETI CIKK, megemlékezés Fülöp Áron halálának 13. évfordulóján
FERENCZI Sándor: A székelyderzsi honfoglaláskori sir. 1933.november–december, III., 11–12. szám, p. 100–106., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, a székelyderzsi honfoglaláskori sír bemutatása
BÁNYAI János: Van-e anyagunk a kőiparunk fejlesztéséhez? 1933.november–december, III., 11–12. szám, p. 106–107., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, a székely kőanyagok felsorolása, felhasználási lehetőségeik: márvány; homokkő; aragonit; vulkáni kőzetek; szerpentin; triász mészkő; gipsz; természetes cement; kvarc; tarka opálok; horzsakő
GAÁL Sándor: Xantus János. 1934. január–február, IV., 1–2. szám, p. 2–3., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, a csíktaplocai Xantus János kutató, felfedező életének ismertetése
FERENCZI Sándor dr.: Székelyföld kihalt és kihalófélben levő emlős állatai. 1934. január–február, IV., 1–2. szám, p. 4–5., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, kipusztult és kipusztulófélben levő székelyföldi állatok (ősmedve; ősszarvas; bölény; jávorszarvas; hiúz; nyérc; mamut)
SZILÁDY Zoltán dr.: Bivaly a Székelyföldön. 1934. január–február, IV., 1–2. szám, p. 7., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, adatgyűjtés a bivalyok előfordulásáról, jellemzőiről
LÉVAI Lajos dr.: Kőrösi Csoma Sándor. 1934. március–április, IV., 3–4. szám, p. 14–17., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, Kőrösi Csoma Sándor munkásságáról
BÁNYAI János: Mágneses szikla a Hargitában. 1934. március–április, IV., 3–4. szám, p. 18., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, a Deság gombja környéki mágneses szikla leírása
MOLNÁR István: Néprajz. Karácsonyi népszokás Gălățeni–Szentgerice községben. 1934. március–április, IV., 3–4. szám, p. 19–20., SZÉKELY NÉPRAJZ, a szentgericei kántálás és hajnalozás szokásának a leírása
JÓZSEF Dezső: Gombrajáró esőtartó. 1934. március–április, IV., 3–4. szám, p. 21., HUMORESZK,
VARGYASSY Márton: A székelyek személyes szabadsága. 1934. március–április, IV., 3–4. szám, p. 22., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, a főemberek, lófők és gyalogok természetéről
VÁMOS Ferenc: Huszka József 1934. május–június, IV., 5–6. szám, p. 30–31., KÖZÉLETI CIKK, megemlékezés Huszka József etnográfusról
NAGY Imre: Magnemes gyümölcsfák a Székelyföldön. 1934. május–június, IV., 5–6. szám, p. 32., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, felhívás adatgyűjtésre értékes gyümölcsfafajtáról
K. TÖRÖK Dénes: Hogy is állunk a honismerettel? 1934. május–június, IV., 5–6. szám, p. 33–34., KÖZÉLETI CIKK, a honismeret fontosságáról
BARABÁS Endre: A székely nyelvjárások. 1934. május–június, IV., 5–6. szám, p. 35–36., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, a székely nyelvjárások különbözőségéről (udvarhelyi, marosszéki, csíki, háromszéki)
FERENCZI Sándor: Fitosvár aranyéremlelete. 1934. július–augusztus, IV., 7–8. szám, p. 47–61., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, Firtosvár aranyéremleletének a bemutatása, eredetének a feltárása
MOTTL Mária dr.: Székelyföldi ősorrszarvu-lelet. 1934. szeptember–október, IV., 9–10. szám, p. 66–69., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, a szentmihályi ősorrszarvú leletének bemutatása
SZILÁDY Zoltán : A székely tánclépés. 1934. szeptember–október, IV., 9–10. szám, p. 70–72., SZÉKELY NÉPRAJZ, csíkszentdomokosi táncok leírása
KLEINER Endre dr.: Hogyan végezzünk madártani vizsgálatokat? 1934. szeptember–október, IV., 9–10. szám, p. 73–74., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, a madártani megfigyelések helyes módja
SZŐKE Mihály: Hogyan építsen a székely gazda? 1934. szeptember–október, IV., 9–10. szám, p. 75–76., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, a gazdaságos építkezésről; a nyaralóvendégek elszállásolásáról
GAÁL Sándor: A "palahások" által összekaszabolt csiki sócsempészek historiája. 1934. szeptember–október, IV., 9–10. szám, p. 76., VEGYES ROVAT, felhívás adatgyűjtésre a sócsempészek históriájával kapcsolatban
KISS Árpád: A keresztyén ifj. egyesület 1934. szeptember–október, IV., 9–10. szám, p. 76., VEGYES ROVAT, a keresztyén ifjúsági egyesület nyári konferenciája
LÉVAI Lajos dr.: Nagy Jenő dr. muzeuma Sânmărtinban (jud. Ciuc). 1934. szeptember–október, IV., 9–10. szám, p. 77., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, Nagy Jenő csíkszentmártoni múzeumának műtárgyai
BÁNYAI János: Uj növényi ritkaságunk. 1934. szeptember–október, IV., 9–10. szám, p. 78., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, az ernyős körtike (Chimaphila umbellata) leírása
KISS Elek dr. : József János 1934. november–december, IV., 11–12. szám, p. 86–88., KÖZÉLETI CIKK, megemlékezés József János tanítóról, unitárius énekvezetőről
BAKÓCZI Károly: Fülöp Áronról. 1934. november–december, IV., 11–12. szám, p. 89–92., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, Fülöp Áron meseszövésének romantikus voltáról
BÁNYAI János: Lucs tó mejjéke Ciucban. Erdély legnagyobb havasi lápja. 1934. november–december, IV., 11–12. szám, p. 92–94., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, az Odorfenyő melletti láp leírása, ismertetése
ZOLTÁN Sándor: Góbéságok. Lótojás. 1934. november–december, IV., 11–12. szám, p. 95., HUMORESZK,
GAGYI Jenő: Székely hangok. 1936. január–február, VI., 1–2. szám, p. 3. , VERS,
ELEKES György dr.: Számonkérő szék. Ne sirjatok értem… 1936. március–április, VI., 3–4. szám, p. 15. , VERS,
NAGY Gabriella: Jézus, a pásztor és a szorgalmas leány 1936. március–április, VI., 3–4. szám, p. 15., SZÉKELY NÉPRAJZ, népmonda
ELEKES Vencel: Sümölcs irtás. 1936. március–április, VI., 3–4. szám, p. 17., SZÉKELY NÉPRAJZ, a szemölcs eltüntetésének népszokása
B.; BECSÁK Magda: Székely konyha. 1936. március–április, VI., 3–4. szám, p. 18., SZÉKELY NÉPRAJZ, a sósté és a lőre elkészítési módjának ismertetése
L. BARABÁS Jenő dr. : Dédnagyapám históriái. 1936. május–június, VI., 5–6. szám, p. 28–30., PRÓZA,
B. SÓLYOM Edith: Székely konyha. 1936. május–június, VI., 5–6. szám, p. 32., SZÉKELY NÉPRAJZ, a harabácki, sósté, tormaleves, tojáslepény elkészítési módjának ismertetése
LÉVAI Lajos dr.: "A halottakat az gyászolja, aki kivánságuk szerint él!" – Young. Csutak Vilmos emlékére. 1936. július–augusztus, VI., 7–8. szám, p. 38–39., KÖZÉLETI CIKK, emlékezés Csutak Vilmosra és munkásságára
RAÁB Margit: Hajnalozás Praidon. 1936. július–augusztus, VI., 7–8. szám, p. 39., SZÉKELY NÉPRAJZ, a hajnalozás nevű parajdi népszokás bemutatása
NAGY Imre: A szarvasgomba székelyföldi előfordulásáról. 1936. július–augusztus, VI., 7–8. szám, p. 42., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, a palánkagomba és az igazi szarvasgomba közötti különbségről
PONGRÁCZ Vilmos: Régi és uj székely lakóházak épirési módja Alcsikban. 1936. szeptember–október, VI., 9–10. szám, p. 53–54., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, a székely lakóház sajátosságai
B. SÓLYOM Edith: Székely Konyha. 1936. szeptember–október, VI., 9–10. szám, p. 55., SZÉKELY NÉPRAJZ, a perémes, turós leves, répás paszuly, leszürt pityóka elkészítési módjának ismertetése
B. SÓLYOM Edith: Székely konyha. 1937. január–február, VII., 1–2. szám, p. 10. , SZÉKELY NÉPRAJZ, az aszatlatlma leves, saláta káposzta, fehér répa, kiszi, mákosleves, hájszeres, fekete cibre, tökmag-leves elkészítési módjának ismertetése
PONGRÁCZ Vilmos: Székely lakóház típusok Alcsikban. 1937. március–április, VII., 3–4. szám, p. 20–21., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, lakóházak típusainak ismertetése
BÁNYAI János: Megbicskáztak minket is! 1937. május–június, VII., 5–6. szám, p. 30–31., KÖZÉLETI CIKK, reakció az A Székelység lapban megjelent támadó írásra
B. SÓLYOM Edith: Székely konyha. 1937. május–június, VII., 5–6. szám, p. 36., SZÉKELY NÉPRAJZ, a kőrelepcs (kőreleppencs), lőnye, nagyböjti ételek, olajos mátsik, málépite elkészítési módjának ismertetése
CSIBY Lajos: Szeressük egymást büneinkben is … 1937. július–augusztus, VII., 7–8. szám, p. 43–44., KÖZÉLETI CIKK, emlékezés Balázs Ferenc papra, íróra és munkásságára
S. NAGY László: Isten teritett asztalánál. 1937. szeptember–október, VII., 9–10. szám, p. 54., VERS,
TOMPA László: A nyugalomba vonult Biró Lajos. 1937. november–december, VII., 11–12. szám, p. 66–67., KÖZÉLETI CIKK, Biró Lajos munkássága
BORSZÉKY S.: 1938. január, VIII., 1. szám, p. 2., RÉSZLET, a természeti kincsek értékesítése
CSULAK Lajos: Az Égetők birtoka. 1938. január, VIII., 1. szám, p. 2., RÉSZLET, a székely erősségei
JÓZSEF Dezső: Góbéságok. Zsigabának tréfás kedve van. 1938. január, VIII., 1. szám, p. 3–4., HUMORESZK,
VARGYASSY Márton: Turánizmus 1938. január, VIII., 1. szám, p. 5–6., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, a turáni népek ismertetése
SZÉKELY László: Hammubotosok. 1938. január, VIII., 1. szám, p. 7., SZÉKELY NÉPRAJZ, csíkszentdomokosi farsangi népszokás
G. S. : Nádmézfőzés Toplita Ciucon. 1938. február, VIII., 2. szám, p. 17–18., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, a juharfából készítendő nádméz főzése
BIRÓ Lajos: Bitay Árpád dr. 1938. március, VIII., 3. szám, p. 26–27., KÖZÉLETI CIKK, megemlékezés Bitay Árpádról és munkásságáról
SZABÓ András: Zabkocsonya 150 éves receptje. 1938. március, VIII., 3. szám, p. 29–30., SZÉKELY NÉPRAJZ, a zabkocsonya készítési módjáról
HORVÁTH István: Népszokások a Maros felsővidékén. 1938. március, VIII., 3. szám, p. 30., SZÉKELY NÉPRAJZ, a Maros felsővidékén előforduló karácsonyi népszokások
BIRÓ Lajos: Józsa János theológiai tanári kinevezése. 1938. április, VIII., 4. szám, p. 38–39., KÖZÉLETI CIKK, Józsa János munkásságának méltatása
Gy. BLÉNESSY Alajos: Cinkus. 1938. április, VIII., 4. szám, p. 42–43., SZÉKELY NÉPRAJZ, a cinkus (marhalevél) szó eredetének visszavezetése egy pünkösdi népszokásra
KISS István: Vajda Ferenc a székely anyaváros reformátusainak nagy papja. 1938. május, VIII., 5. szám, p. 50., KÖZÉLETI CIKK, megemlékezés Vajda Ferencről és munkásságáról
SÁNTHA Alajos: Székely apostolok a bukovinai székely-magyarok között. 1938. május, VIII., 5. szám, p. 51., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, a bukovinai magyarok papjairól
KONSZA Samu: A Székely Nemzeti Múzeum. 1938. június–július, VIII., 6–7. szám, p. 63–64., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, a Székely Nemzeti Múzeum bemutatása
K. BOGDÁN Géza: Pityókából rádió detektoros vevő. 1938. június–július, VIII., 6–7. szám, p. 65., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, a rádió detektoros vevő egy házilag is elkészíthető módjáról
G. S. : Néprajz. Beszédes határrész neveink. 1938. június–július, VIII., 6–7. szám, p. 69., SZÉKELY NÉPRAJZ, határrészek és dűlő nevének az eredete
KOVÁCS J. István: Turóczi Mózes. 1938. augusztus–szemptember, VIII., 8–9. szám, p. 74., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, a '48-as szabadságharcban résztvevő Turóczi Mózes bemutatása
BLÉNESSY Alajos: Néprajz. Népszájon napjainkig fennamradt ősi regőlő versek Gyergyóból. 1938. augusztus–szemptember, VIII., 8–9. szám, p. 75–77., SZÉKELY NÉPRAJZ, gyergyói regölő versek
SZAKÁTS Miklós: Vissza a rokkához, a szövőszékhez. 1938. augusztus–szemptember, VIII., 8–9. szám, p. 77–78., KÖZÉLETI CIKK, a háziipar fontossága
MÉLIK ISTVÁN dr. : A "Jézusfaragó ember." Szabadtéri előadás a Perkő alján Háromszéken. 1938. október–november, VIII., 10–11. szám, p. 86., KÖZÉLETI CIKK, tudósítás a Jézusfaragó emberperkői előadásáról
BÁNYAI Éva: Puskás Tivadar a világhirű székely feltaláló. 1938. október–november, VIII., 10–11. szám, p. 87–88., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, Puskás Tivadar munkásságának az ismertetése
PONGRÁCZ Vilmos: Régi székely lakóházak diszitő elemei Alcsikban. 1938. október–november, VIII., 10–11. szám, p. 89., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, a székely lakóházak díszítő elemei
ÜTŐ Lajos: Boross Eleknek utravalóul. 1938. december, VIII., 12. szám, p. 94. , KÖZÉLETI CIKK, Boross Elek méltatása
JÓZSA János: Márton Áron az erdélyi római katholikusok új püspöke. 1939. január–február, IX., 1–2. szám, p. 2–4., KÖZÉLETI CIKK, Márton Áron munkásságának az ismertetése
VARGYASSY Márton: Hol laktak a székelyek Attilától-Árpádig. 1939. január–február, IX., 1–2. szám, p. 6–7., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, székely adatok a magyarok bejöveteléig; a magyarországi helynevek székely előzményei
INCZE Lajos: Néprajz. Vadjárások, orvvadászok, haltolvajok. 1939. január–február, IX., 1–2. szám, p. 8–9., SZÉKELY NÉPRAJZ, a parajdi vadjárási szokások leírása; a szokások megjelenése a határnevekben
VARGYASSY Márton: A székelyek nevéről. 1939. március–április, IX., 3–4. szám, p. 17., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, a székely szó eredetéről
BLÉNESSY Alajos: "Zuhart" vagy "Zoárd". 1939. március–április, IX., 3–4. szám, p. 21–22., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, a Gyilkos-tó környéki Czohárd-hegy nevének eredete
BLÉNESSY Alajos: Egy "kénfalvi" székely vitéz 150 éves imakönyve. 1939. május–június, IX., 5–6. szám, p. 40., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, egy 1782-es kilyénfalvi imakönyv ismertetése
PERSIÁN Kálmán: A lengyelfalvi Orbán bárók 1939. május–június, IX., 5–6. szám, p. 40., RÉSZLET, Orbán Balázs munkájának méltatása
FEKETE Domokos ifj.: Szép székely leányok. 1939. július–augusztus, IX., 7–8. szám, p. 50., VERS,
KOVÁCS J. István: Nagyboldogasszonynapi legenda. 1939. július–augusztus, IX., 7–8. szám, p. 51., SZÉKELY NÉPRAJZ, a Nagyboldogasszony napján megtörtént csodákról
DANIEL Gábor br.: 1939. július–augusztus, IX., 7–8. szám, p. 51., RÉSZLET, a székely nép megmaradásáról
JANCSÓ Gyula: Bordakészités és szurokfőzés Erdővidéken. 1939. július–augusztus, IX., 7–8. szám, p. 52–53., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, a bordakötés és a szurokfőzés mesterségének az ismertetése
INCZE Lajos: Néprajz. "Gyere ki huncutra! …" 1939. július–augusztus, IX., 7–8. szám, p. 57., SZÉKELY NÉPRAJZ, a Gyere ki huncutra mondás eredetéről
FERENCZI István ifj.: A Székely Nemzeti Muzeum előzményeihez és az olaszteleki római táborhelyről. 1939. szeptember–október, IX., 9–10. szám, p. 66–72., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, a Székely Nemzeti Múzeum megalapításának a gondolata; az olaszteleki Veczer táborhely feltárása
SÁNTHA Alajos: Mártonffi Mór a székely pap az első, aki bortermeléssel próbálkozott Bukovina földjén. 1939. szeptember–október, IX., 9–10. szám, p. 76–77., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, 18. századi bukovinai bortermelés
SZÉKELY László: Székelyek a Zsilvölgyében. 1939. november–december, IX., 11–12. szám, p. 82., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, Zsil völgye "gyarmatosításának" ismertetése
JÓZSA János: A székelyek Neculce János krónikájában. 1939. november–december, IX., 11–12. szám, p. 84–89., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, a Letopișețul Moldovii de la Dabija Vodă până la Ioan Mavrocordat cu o precuvântare și o samă de cuvinte című munka ismertetése a benne szereplő székelyek szempontjából
HOLLÓ Ernő: Rugonfalvi Kiss István megírta a székelyek történetét. 1939. november–december, IX., 11–12. szám, p. 90., KÖZÉLETI CIKK, A nemes székely nemzet képe című munka ismertetése
B. J.: A Hormonoknak még hire sem volt, mikor már a székely atyafi tudott róla!! 1940. január–február, X., 1–2. szám, p. 3. , ISMERETTERJESZTŐ CIKK, a hormonok ismeretének székelyek általi alkalmazásáról
SZÉKELY László: Székelyek a Zsilvölgyében. 1940. január–február, X., 1–2. szám, p. 4., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, a Zsil völgyi székelység a 19. században
LÉVAI Lajos dr.: A mi kincseink! Kollégium, tanitónőképző, könyvtár, néprajzi muzeum a székely anyavárosban. 1940. január–február, X., 1–2. szám, p. 5–8., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, a székelyudvarhelyi kollégium, tanítóképző, könyvtár, néprajzi múzeum bemutatása
PAÁL Elek.: Gergé bá' hasznos tanácsai Gyergyóból. 1940. január–február, X., 1–2. szám, p. 12., PRÓZA, tíz bölcs tanács
VINCEFFY Sándor: Finum "guruzslószer." 1940. január–február, X., 1–2. szám, p. 12., PRÓZA, orvoslási módok
LÉVAI Lajos dr.: Hiteles, uj adatok báró Orbán Balázs tanulóéveiről. 1940. március–április , X., 3–5. szám, p. 21., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, Orbán Balázs tanulóévei
ZAYZON Géza: Orbán Balázs ajánló sorai a Borcsa Mihálynak megküldött tiszteletpéldányban. 1940. március–április , X., 3–5. szám, p. 22., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, Orbán Balázsnak a Székelyföld leírása VI. kötetének a Borcsa Mihályhoz írt ajánlásának az ismertetése
VÁMSZER Géza: Orbán Balázs figyelmeztet!! 1940. március–április , X., 3–5. szám, p. 23., KÖZÉLETI CIKK, Orbán Balázs szellemiségének fontossága
PÉTERFFY Gyula: Orbán Balázs alapitványa az I. G. Duca – Székelykereszturi Unitárius Főgimnáziumnál. 1940. március–április , X., 3–5. szám, p. 24–25., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, a székelykeresztúri Unitárius Főgimnázium létrejöttének története; az Orbán Balázs díj
SZÉKELY László: Vallásos néprajzi adatok Orbán Balázsnál. 1940. március–április , X., 3–5. szám, p. 28–29., SZÉKELY NÉPRAJZ, csiki székely vallásos néprajzi adatok Orbán Balázs munkásságában
Gy. BLÉNESSY Alajos: Ferenczi György 300 éves feljegyzéseiből. 1940. március–április , X., 3–5. szám, p. 30–33., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, egy 17. századi kéziratos Regestum ismertetése, részletek közlése
KELEMEN Lajos: A bágyi vár. 1940. március–április , X., 3–5. szám, p. 33–36., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, a bágyi várhegy és a bágyi vár leírása
KŐVÁRI Jakab: Józan Miklós. 1940. június–augusztus, X., 6–8. szám, p. 42., KÖZÉLETI CIKK, Józan Miklós élete és munkássága
JÓZAN Miklós: Örök székely 1940. június–augusztus, X., 6–8. szám, p. 43. , VERS,
ORBÁN Balázs: 1940. június–augusztus, X., 6–8. szám, p. 43. , RÉSZLET, részletek Orbán Balázs 1879-es országgyűlési beszédeiből
SÁNDOR József: Báró Orbán Balázs és az Emke. 1940. június–augusztus, X., 6–8. szám, p. 46–47., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, az Emke alapításának története
SZÉKELY László: Székelyek a Zsilvölgyében. 1940. június–augusztus, X., 6–8. szám, p. 49., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, a Zsil völgyi székelység népszokásai
INCZE Lajos: A két Sófalva. 1940. június–augusztus, X., 6–8. szám, p. 50–53., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, Felső- és Alsósófalva ismertetése, története, névadási szokások
SZABÓ Margit: Néprajz. Énekes névnapi köszöntés Ikafalván. (Háromszék-m.) 1940. június–augusztus, X., 6–8. szám, p. 54., SZÉKELY NÉPRAJZ, az ikafalvi névnapi köszöntés bemutatása
G. S. : A mártir Székelyvér. Kopacz Béla. 1940. szeptember–december, X., 9–12. szám, p. 64–65., KÖZÉLETI CIKK, emlékezés Kopacz Bélára és hősies halálára
HOLLÓ Ernő: Pilvax kör és a székelység. 1940. szeptember–december, X., 9–12. szám, p. 66., KÖZÉLETI CIKK, tudósítás a Pilvax kör megalakulásáról
SZABÓ András: Benkő József. 1940. szeptember–december, X., 9–12. szám, p. 67–69., KÖZÉLETI CIKK, emlékezés Benkő Józsefre és munkásságára
MÁTÉ TÖRÉK Gyula: Az uj honalapitásunk! 1940. szeptember–december, X., 9–12. szám, p. 70., KÖZÉLETI CIKK, a magyar és a székely nép hősiességéről, szabad lelkéről; a honvédelem elsődlegessége
B. J.: Ki székely? 1941. november, XI. (I.), 1. szám, p. 2–4., KÖZÉLETI CIKK, a székelység mint öntudatközösség
Gy. BLÉNESSY Alajos: Több mint 40 évvel ezelőtt indult meg az első hetilap Gyergyóban. 1941. november, XI. (I.), 1. szám, p. 9., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, a Gyergyói Hirlap 1898-as megindulásáról való megemlékezés
MÁTHÉ József: Góbéságok. Megjárá a ravaszságával… 1941. november, XI. (I.), 1. szám, p. 10–11., HUMORESZK,
MÁTÉ-TÖRÉK Gyula: A végvári magyar tizparancsolata! 1941. december, XI. (I.), 2. szám, p. 21., KÖZÉLETI CIKK, tanácsok a magyarságnak
PÁL Gábor dr.: 1941. december, XI. (I.), 2. szám, p. 23., RÉSZLET, a hozzá nem értő munkáról
SZÉKELY László: A keresztek nép vonatkozásai. 1942. január–február, XII. (II.), 1–2. szám, p. 3–6., SZÉKELY NÉPRAJZ, a nép szent helyeinek az ismertetése
HORTOBÁGYI Tibor dr.: Két ritka növényrendellenesség a Hargitából. 1942. január–február, XII. (II.), 1–2. szám, p. 10–11., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, virágteratológia és levélmonsirositás ismertetése hargitai példával
SZÉCHENYI István: 1942. január–február, XII. (II.), 1–2. szám, p. 15., RÉSZLET, "Számos magyar van, aki szép neve és szép birtokának ellenére soha egyetlen közintézethez sem járult s nem járul."
SIK Sándor: Ágoston Están. 1942. március–április, XII. (II.), 3–4. szám, p. 22., VERS,
BÁNYAI János: "Hová lett a hires Korond-fürdő és a korondi borviz?" 1942. március–április, XII. (II.), 3–4. szám, p. 30–35., KÖZÉLETI CIKK, válasz Hindléder Fels úrnak a megfogalmazott vádakra
VERSÉNYI György dr.: Kőrösi Csoma Sándorról. 1942. május–augusztus, XII. (II.), 5–8. szám, p. 42–45., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, Ujfalvy Sándor emlékezése Kőrösi Csoma Sándorról
SZŐKE Mihály: Tetteket várunk Kőrösi Csoma Sándor nevével kapcsolatban. 1942. május–augusztus, XII. (II.), 5–8. szám, p. 45–46., KÖZÉLETI CIKK, pénzalap Kőrösi Csoma Sándor nevére
SZÉKELY László: A falvak szenthelyei. 1942. május–augusztus, XII. (II.), 5–8. szám, p. 47–48., SZÉKELY NÉPRAJZ, a székely falvak szent helyeiről
BORSZÉKY S.: 1942. május–augusztus, XII. (II.), 5–8. szám, p. 48., RÉSZLET, a székely rabonbánok kora
HARGITAI Zoltán: A növények népi vonatkozásai Háromszék alsó részén. 1942. május–augusztus, XII. (II.), 5–8. szám, p. 49–51., SZÉKELY NÉPRAJZ, háromszéki népies növénynevek
ZAYZON Géza: Különös vizjogi esetek a Székelyföldön. 1942. május–augusztus, XII. (II.), 5–8. szám, p. 53–54., KÖZÉLETI CIKK, néhány vízjogi eset ismertetése Székelyföldön
HADNAGY Anna: Góbéságok. 1942. május–augusztus, XII. (II.), 5–8. szám, p. 58., HUMORESZK, A szófukar vizita.; Megilleti…; Nem akárki leánya.
JANCSÓ Gyula: Néprajz. Az erdővidéki radina. 1942. szeptember–december, XII. (II.), 9–12. szám, p. 73., SZÉKELY NÉPRAJZ, az erdővidéki radina leírása (gyermekágyas asszony meglátogatása)
FÖLDI István: Emlékezzetek Gábor Áronra. 1943. január–március, XIII. (III.), 1–3. szám, p. 2., VERS,
HARGITAI Zoltán: Székelyföld népies növénynevek. 1943. január–március, XIII. (III.), 1–3. szám, p. 5–7., SZÉKELY NÉPRAJZ, székelyföldi népies növénynevek
JÓSA János: Egy láda székely föld a dardzsilingi sirban. 1943. január–március, XIII. (III.), 1–3. szám, p. 7., KÖZÉLETI CIKK, Csomakörös község egy láda földet küldött Dardzsilingbe
JÓZSEF Dezső: Góbéságok. Jertek hé! Eresszük el! 1943. január–március, XIII. (III.), 1–3. szám, p. 10., HUMORESZK,
ÁDÁM Éva: Emlékezés Baróti Szabó Dávidra. 1943. április–június, XIII. (III.), 4–6. szám, p. 19–20., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, Baróti Szabó Dávid életének és munkásságának ismertetése
SZILÁDY Zoltán dr.: Kérdések a székely népnyelv köréből. 1943. április–június, XIII. (III.), 4–6. szám, p. 21–22., SZÉKELY NÉPRAJZ, székely tájszavak és ételek kutatása
KEREKES István dr.: Székely élettér és "népfelesleg". 1943. április–június, XIII. (III.), 4–6. szám, p. 25–26., KÖZÉLETI CIKK, a kivándoroltak hazatelepítéséről
KÖNTZEY Gerő dr.: Góbéságok. 1943. április–június, XIII. (III.), 4–6. szám, p. 27., HUMORESZK, Kanári s a székely.; Megpróbálta…!
TOMPA László: Magányos fenyő 1943. július–december, XIII. (III.), 7–12. szám, p. 36., VERS,
BLÉNESSY Alajos: Románoktól vették-e át a székelyek a rovásirásukat? 1943. július–december, XIII. (III.), 7–12. szám, p. 37–38., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, a székely rovásírás kérdése
SZŐKE Mihály: Visszaemlékezés régi jó székely gazdákra. 1943. július–december, XIII. (III.), 7–12. szám, p. 38., KÖZÉLETI CIKK, régen minden jobb volt: a régi székely gazdák szorgalma
SZALAI István dr.: A Székelyföldi "özönfa." 1943. július–december, XIII. (III.), 7–12. szám, p. 39–41., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, a fafaragáshoz használt özönfa ismertetése
JÓZSEF Dezső: Góbéságok. Zsigabá rományul is megtanót. 1943. július–december, XIII. (III.), 7–12. szám, p. 50., HUMORESZK,
VÁRÓ György dr.: Aszékelykérdés 1944. május, XIV. (IV.), 1. szám, p. 2–5., KÖZÉLETI CIKK, részlet Váró György 1943. december 2-ai képviselőházi beszédéből: a székelyek életkörülményeinek javításáról
SZABÓ Judit: Az elfelejtett magvető 1944. május, XIV. (IV.), 1. szám, p. 5–7., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, Kereszturi Pál 17. századi pedagógus életének ismertetése
MÁTÉ-TÖRÉK Gyula: 1944. május, XIV. (IV.), 1. szám, p. 7., KÖZÉLETI CIKK, a mindennapi vértanúságról
IMREH István: A székely közbirtokosságaink kialakulása 1944. május, XIV. (IV.), 1. szám, p. 7–10., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, a székely közbirtokosságok kialakulásának története
BOTÁR Béla: Székely 1944. május, XIV. (IV.), 1. szám, p. 10., VERS,
BOTÁR Béla: Bánatom 1944. május, XIV. (IV.), 1. szám, p. 11., VERS,
BOKOR Zoltán dr.: A Kolozsvári Magyar Diákok Szövetsége és a székelyudvarhelyi vándorgyűlés 1944. május, XIV. (IV.), 1. szám, p. 11–13., KÖZÉLETI CIKK, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség megalakulásáról és a Székelyföldi Munkaközösség székelyudvarhelyi vándorgyűléséről való beszámoló
BÁNYAI János dr.: Válasz 1944. június, XIV. (IV.), 2. szám, p. 1., KÖZÉLETI CIKK, a főszerkesztő elbúcsúzása a laptól
B. E.: A vérünkből való vér 1944. június, XIV. (IV.), 2. szám, p. 2., KÖZÉLETI CIKK, Mester Miklós életének és munkásságának ismertetése
IMREH István: A székely közbirtokosságok jövője 1944. június, XIV. (IV.), 2. szám, p. 3–5., KÖZÉLETI CIKK, a közbirtokosságok gazdasági helyzete
BOTÁR Béla: Szegénység 1944. június, XIV. (IV.), 2. szám, p. 5., VERS,
SZABÓ Judit: A megszállott 1944. június, XIV. (IV.), 2. szám, p. 6–10., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, Apáczai Csere János életének és munkásságának ismertetése
OLÁH Miklós: Magyarország leírása 1944. június, XIV. (IV.), 2. szám, p. 14., RÉSZLET, a magyarok és a székelyek azonos nyelve
