| |
B. JÓZSA Gyula: Székelyföldön… 1931. október, I., 1. szám ,p. 8., VERS,
B. SÓLYOM Edit: Székely konyha. 1931. november, I., 2. szám,p. 22, SZÉKELY NÉPRAJZ, a sós káposzta vagy savanyított káposzta elkészítési módjának ismertetése
B. SÓLYOM Edit: Székelykonyha. 1932. január, II., 1. szám ,p. 11., SZÉKELY NÉPRAJZ, a majoránnás háromszéki kolbász elkészítési módjának ismertetése
B.: A székely rovásirás ujabban felfedezett emlékei. 1933. március–április, III., 3–4. szám,p. 19–21., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, a bögözi református templom és a székelyderzsi unitárius templom rovásírásának megfejtése; a rovásírás eredetéről
B.: A csikszentimrei új Büdös fürdő. 1933. május, III., 5. szám,p. 43. , ISMERETTERJESZTŐ CIKK, a csíkszentimrei fürdő gyógytulajdonságainak ismertetése
B.: Száz éves a Székelyföld első leirása. 1933. szeptember–október, III., 9–10. szám,p. 82–83., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, a Das Land und Volk der Sekler in Siebenbürgen. című munkáról
B.: Szádeczky-Kardoss Lajos. 1936. március–április, VI., 3–4. szám,p. 14., KÖZÉLETI CIKK, megemlékezés Szádeczky-Kardoss Lajosról és munkásságáról
B.; BECSÁK Magda: Székely konyha. 1936. március–április, VI., 3–4. szám,p. 18., SZÉKELY NÉPRAJZ, a sósté és a lőre elkészítési módjának ismertetése
B.: A Székelyföld legnagyobb barlangjának térképe 100 évvel ezelőtt jelent meg. 1936. május–június, VI., 5–6. szám,p. 26–27., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, az Almási-barlang térképének 1836-os kiadásáról
B. SÓLYOM Edith: Székely konyha. 1936. május–június, VI., 5–6. szám,p. 32., SZÉKELY NÉPRAJZ, a harabácki, sósté, tormaleves, tojáslepény elkészítési módjának ismertetése
B.: Pálfy Móric emlékezete. 1936. szeptember–október, VI., 9–10. szám,p. 50–51., KÖZÉLETI CIKK, emlékezés Pálfy Móricra és munkásságára
B. SÓLYOM Edith: Székely Konyha. 1936. szeptember–október, VI., 9–10. szám,p. 55., SZÉKELY NÉPRAJZ, a perémes, turós leves, répás paszuly, leszürt pityóka elkészítési módjának ismertetése
B.: Erdejeink talaja mint mütrágya. 1937. január–február, VII., 1–2. szám,p. 8., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, a talaj mint humusz
B. SÓLYOM Edith: Székely konyha. 1937. január–február, VII., 1–2. szám,p. 10. , SZÉKELY NÉPRAJZ, az aszatlatlma leves, saláta káposzta, fehér répa, kiszi, mákosleves, hájszeres, fekete cibre, tökmag-leves elkészítési módjának ismertetése
B.: Találkozánk Uz Bencével. 1937. március–április, VII., 3–4. szám,p. 18., HUMORESZK, egy fotográfia története
B. SÓLYOM Edith: Székely konyha. 1937. május–június, VII., 5–6. szám,p. 36., SZÉKELY NÉPRAJZ, a kőrelepcs (kőreleppencs), lőnye, nagyböjti ételek, olajos mátsik, málépite elkészítési módjának ismertetése
B.: A most felfedezett modern ugorka-termés ötletét megelőzte a székely babona! 1938. március, VIII., 3. szám,p. 32., ISMERETTERJESZTŐ CIKK, a székely uborkatermelési szokásról: magtalan uborkák termesztése
B.: Sivár ötlettelen életünkben sivár a jövő nemzedék élete is! 1939. május–június, IX., 5–6. szám,p. 36., KÖZÉLETI CIKK, a gyermekekkel való foglalkozás hiányáról
B. J.: A Hormonoknak még hire sem volt, mikor már a székely atyafi tudott róla!! 1940. január–február, X., 1–2. szám,p. 3. , ISMERETTERJESZTŐ CIKK, a hormonok ismeretének székelyek általi alkalmazásáról
B.: Mi lett az orbánbalázsi gondolatból. 1940. március–április , X., 3–5. szám,p. 26–27., KÖZÉLETI CIKK, a székelyföldi adatgyűjtési munkálatok folytatódása
B. J.: Ki székely? 1941. november, XI. (I.), 1. szám,p. 2–4., KÖZÉLETI CIKK, a székelység mint öntudatközösség
B.: Nagy Imre kiállításai. 1942. január–február, XII. (II.), 1–2. szám,p. 2., KÖZÉLETI CIKK, tudósítás Nagy Imre kiállításairól
B.: Schmidt Béla dr. 1943. április–június, XIII. (III.), 4–6. szám,p. 18., KÖZÉLETI CIKK, megemlékezés Schmidt Béláról és munkásságáról
B.: A Székely Nemzetgyülés elé. 1943. július–december, XIII. (III.), 7–12. szám,p. 47., KÖZÉLETI CIKK, székely gyülekezés jellegének a megállapításáról
B. E.: A vérünkből való vér 1944. június, XIV. (IV.), 2. szám,p. 2., KÖZÉLETI CIKK, Mester Miklós életének és munkásságának ismertetése
|
